2010. január 26., kedd

A megkóstolt salátám...........

Írni kellene a kalóriaharcról is egy keveset,hiszen ez is a blog témája.
Még egy kis igyekezés a súlytöbbletnél,és végleges lesz a megállás.
Nehéznek érzem,pedig kezdem kedvelni a gezemice kaját...

A mai kukoricasaláta mennyei volt.Úgy gondoltam a holnapi reggelim is az lesz.A fotót is utólag terveztem.
Natúran a kukorica pici joghurttal.(konzerv)
Csak a joghurtot a cicák is szeretik,és a kis kedvenc pillanatok alatt belekukucskált.
Nem is gondoltunk erre a veszélyre,hiszen nem éhes,és azt se tudtuk hogy éppen a konyhát szemelte ki, mint játszótér.
Ez a macskaajtó lehet hogy nem is kellene..Akkor tudnánk figyelni hogy merre van a cica veszély.
Megkapták a salimat,én meg ehetek egy fél zsemlét reggelire teával...
Nagyon szeretem a cicókat,de most megszidtam,hiszen az asztal az magánszféra.
Holnap azért valami kis sali félét újra összehozok,de az délután lesz...
Esetleg apró cicafülek huzigálva-)))
És nem leszek hajlandó játszani vele a hó tetején....................

Lett egy kis saláta, de nem az igazi volt.
Sót nem tettem bele,és egy kicsit natúrnak éreztem,pedig csipet almaecet került bele.
De a folytonos válogatás nem lenne helyes.

1 megjegyzés:

szosz írta...

Nálunk is folyton beleesznek a kajába... nagyon oda kell figyelni... alvás színlelnek, aztán semennyi pillanat alatt a tányérban vannak.
Én sem dicsérem meg őket ilyenkor, de megverni nem tudom őket... ha rápaskolok a fenekükre, azt hiszik játszom velük, úgyhogy valszeg nem fáj nekik túlzottan.