2012. február 18., szombat

Bölcsességek a régmúltból

 Ezeket a bölcs gondolatokat régen írták, de megfogadni ma is lehet.

  Török életbölcseség.


„A ki a szokást teszi hatodik érzékévé, annak a többi öt semmit sem használ.

Mások fájdalmai számára egy cseppecske van szemünkben, a magunké számára egész könyzápor.

Az olly bolondon nem lehet segiteni, a ki bölcsnek tartja magát.

Titkodat halottnak nézd, kinek emlékét szentűl megőrized kebledben.

Ha ellenednek érczhomloka van, hadd tegzében nyiladat.

Kovács szeretne lenni a szerecsen, ki fehérek közt lakik.

Elesés által tanulunk járni, a költészet elleni hibák által verseket csinálni.

Ha a szenvedély ajtaját nem vagy képes ismét bezárni, ne nyisd ki a zárat.

Meztelenség éke a hazugságnak, fátyolozottság ékszere az igazságnak.

A bölcsnek nincs szüksége aranyra, mert ő már bölcsesége által gazdag.

Pálmáról beszélünk, de datolyát értünk alatta.

Bizton jár a macska egész nyáj egér között is.

Lassan megyünk előre az igazsággal; épen nem boldogulunk a hazudsággal.

Nevetséges, ha két bolond pöröl; boszuságot okoz, ha bölcs bolonddal veszekszik; halálosan szomoritó, ha két bölcs éles fegyverekkel küzd egymással.

Ha az előkelőnek kedve támad fejére állani, a nyomorultak alázatteljesen fogják megszólitani lábait.

Ha a rózsaszüretnek vége van, megvetéssel szól némellyik a rózsákról.

Oltsd el a lámpa olaját, ha a nap gyertyája lobog.

Veszély csak annak számára létezik, kinek nincs bátorsága, szembeszállani a veszélylyel.

Szállj le a sir torkába, gyalázója a halottnak! A hiéna is felfalja a holtakat, mellyeket megfertőztet.

Száraz csontokat mindenütt talál a kutya, s mentségekre minduntalan akad a gazember.

Irigyled oh bohó! a szultán bibor öltözetét! Lépj az ő atyjának sirboltjába s gondold meg, vajjon kedved volna-e viselni azon fényes turbánt is, melly e föld egykori legnagyobb emberének szétporló fejét fedi.

Mindig kicsinyek a gondolatok, mellyek a bolond agyában teremnek.

Mint valami bölcs, komolyan ingatja fejét, ha szél fú, a mák is – s tudjuk, milly parányiak a szemek, mellyek benne laknak.

Meg ne vess senkit, a kit nem ismersz. A kaktusz levele is szurós és keveset mutat, de dagadó és biborszinü a virág, melly a tövises levélből kinő.

A szelet szél szokta elűzni, hullámokat hullámok.

Ha nagyon vigan ég a fa, hamar lesz hamuvá.

A mi a viz tükre felett nő, annak gyökere a tó fenekén van – ha mindjárt maga a lotosz gyönyörü virága volna is.

A nemes czukornád is elvesztené édességet, ha a vörös tenger kákamocsárába ültetnők.

Ha a mosusz-kereskedő házában lakol, magad is mosusz szagu lészesz, ha nemes lelküek között lakol, magad is erényes leendesz.

Ha igazságos szultán hal meg, ne sirasd a nemes halottat, mert neki baja nincs, hanem sirasd az elárvult Törökországot, mert az mindent vesztett.

Nem az a gazdag, kinek erszényei vannak; az a gazdag, a ki az erszényeket használni tudja.

Hol van az Isten? kérdé egy bolond egy bölcstől. Szivedben nincs, válaszolá a bölcs, különben nem kérdeznéd, hol van.

A myrthus megtartja eleven zöld szinét, ha sárga kóró mellé ültetik is.

Ne dicsekedjél tartózkodásoddal, herélt őrzője a háremnek!

A ki a lovakról mondja hogy ugatnak, igaza van, ha hasonlóképen azt állitja a kutyáktól, hogy nyeritnek.

Jó öntudat, láthatlan hurija a paradicsomnak, kinek karján biztosan megyünk keresztül éhes és prédára leső tigrisek egész nyáján.

Ki a gyilkost öli meg, szintén gyilkos.

A szerencsét mindenki bérleánynak szidja, ki éjszakának idején észrevétlenül suhog el küszöbe előtt; de ha másnap háza közelében látja: kitárja előtte ajtaját s magához szólitja be.

A bölcs egy cselekedete tanulságosabb, mint száz szava a bolondnak.

A vak leány szivével látja szeretőjét, mivel szemével nem láthatja.

Ha barátod szép nejét véletlenül fátyoltalanul láttad, vájd ki mindkét szemedet, hahogy ujra barátod küszöbét kivánkozol átlépni.

Kit egyszer mint rabszolgát hordozott a teve pusztán keresztül, nem örömest hallgatja a pupus állatról való beszédet, még tiz év mulva sem, midőn szabadságát már megnyerte.

Az idő parittyázó nő, ki gyakran sokáig czéloz, de végre mégis eltalálja a bünöst.

Te, a ki nem tiszteled atyádat s nem becsülöd anyádat, fiadon fogod ezt megkeserülni, s leányodon fogod megbánni.

A fojtó füst nem árt többé annak, a ki már elégett a tüzben.

A törvény csak szegényeknek, a jog csak gazdagoknak szól.

A törvénynek kétféle magyarázatra van a biró szájában: egyik a rabszolga, másik az ur számára.

Valamint az önuralkodással egyenlő lépést tart a belső megelégedés, szintugy követi a boszuságot – a boszuság feletti boszuság.

Megvetendő az ékárus, a ki nem füzi többé sinórra gyöngyeit, ha a vevők száma apadni kezd; kárhoztatni való a dalnok, a ki dalainak arany kincseit keble kincstárába zárja el azért, mert kevesen méltatják figyelemre a költészet isteni adományát.

Mellyik szultán hasonlithatja magát a költőhöz, minden szultánok szultánjához? A költő országa a véghetetlen költészet; a költő alattvalói az ezer meg ezer versek; a költő fegyverei a villámló gondolatok, mellyeket fejéből szór; a költő kincse a népek imádása; a költő öröksége, mellyet az egész világnak hagy hátra, a dicsőség, melly sirjánál cziprusok között mecsetet állit, s melly koszorukat fon még utódjainak is, századokról századokra, valamig nemzetségi törzsének egy ága örvend a nap világának.

– Ne örömest irj levelet, és a mit kaptál, azt el ne égesd; mert a levél tanubizonyság.

– Sokat láss, keveset csodálj; sokat hallj, keveset higyj; sokat tudj, keveset beszélj; sokat kerülj, keveset félj; sokat dolgozzál, keveset költs.

– Mikor eszel, soha se haragudjál, haragjában az ember azt sem tudja: ludpecsenyét eszik-e, vagy főtt bakancsot?

Asszonyok számára. = Ha férjetek ollykor kedvetlenséget mutat, soha se kérdezzétek: mi bajod? – Elmondja az ugy is, ha valami fontos dolog, míg a kérdezéstől jobban elvadul.

Leányok számára. = Az emberek nem örömest házasodnak. Ez nagy baj. Még pedig nagy baj az egész társadalomra nézve. Ha a fiatal leánykák a helyett, hogy idegen nyelveken csevegni s zongorákat kinozni tanulnak; tanulnának szorgalmasan a háztartás munkáival s a családélet hivatásával megismerkedni, akkor megszünnék a férfiak házasságiszonya.
http://epa.oszk.hu/ Olvasnivalók a régmúltból

2 megjegyzés:

Dió írta...

Köszönöm. Öröm volt olvasni. :)

Hólabda(Kzella) írta...

Nem az én érdemem!
De azért köszönöm.