2012. március 28., szerda

Indul a kerti szezon



Egy szerelmes galambpár. Nagyon kedvesen udvaroltak egymásnak, én meg gyönyörködtem bennük.


A borsikafű korán kezdte a virágzást, a fagyosszentek még megharagszanak rá.


A zöldség igyekszik legalább egy kis zöldet hozni. Kell is mert a tavaly ősszel vetett kifagyott. Most pótoltuk újjal.


A sóska mint az elsők között levő vitamin, szépül. Igyekszik fejlődni.


A jácintomat meg valami falánk kis állatok pusztítják idő előtt.

 
Ő nem az enyém, egy magnólia amit hazafelé kaptam el.

 
Ez a gyöngyvirág egy kicsit elsiette a dolgokat. A gyöngyvirág májusba nyílik, legalábbis én úgy emlékeztem rá. Mégis találtam virágot a kertbe az egyiken. Mindet nem ellenőriztem.

 De hol a saláta?
Ezt az egészet a feledékenységem miatt írtam le. A nagy tavaszi vetésben a salátamag nem került be a földbe a mai napig. Mert valahogy elbambultam. Mindegy, ma kapott egy kis belocsolást, mielőtt elszórtam volna. Pár látom még az ősszel kikelt, azokat fogjuk először csipegetni.

2012. március 25., vasárnap

Tavaszi óraállítás

Itt van, megjött, a mai nap igazi meleget adott. Szétnéztem a kertben egy kicsit. vittem a fotómasinát magammal. Tavaszi átállítás is volt az időben, én meg nem találtam meg reggel a gondolataimat, hogy miért és hogyan....




2012. március 18., vasárnap

Séta a tavasz elején


Egy kis hosszú hétvégi sétálgatás a természetben.





A tavaszi kikericsekben lehetett gyönyörködni.
Kikerics (Colchicum) Évelő hagymás növény. A liliomfélék családjából származik. Hasonló a krókuszhoz. Nekem ezek kerültek a gépem elé. Kicsit nekihasaltam és sikerült lekapni a szépségüket. Nem tudom hogy tavaly ott voltak-e, nem szoktunk ilyen korán kirándulni.


A sárgát is megpróbáltam, de a fény megtréfált.
Verőköltő bodobács (Pyrrhocoris apterus) a poloskák családjából. Nem egy harcias fajta. Nem csíp. Sikerült elkapni a szerelmi életük pillanatait. Rengetegen voltak egy helyen a kikerics körül.



Az eredeti cél az volt hogy elkapjam a büdös hunyort ( Helleborus foeditus) virágzás közben. Nem sikerült, kicsit később következik be. Mint a tulipánfa, ezt se sikerül elkapni.  Azért nem adom fel, két hét múlva beugrok egy pillanatra.
Közben kicsit távolabbról, egy szajkót is megnéztem. Elég sok repkedett a fákon, de lefotózni nem sikerült. Ezt az egyet kaptam el. A korai kis lepkéket, még véletlenül sem tudtam lencsevégre kapni. Igaz ők még elég színtelenek ilyenkor.
Egy borzasztó apró kismadár körülöttünk volt sokáig, de nem lett sztár a gép előtt.
Voltak virágok, de a szemem használtam inkább.
Jó pár fotó készült a védőerdősáv irtásáról. Nem vagyok szakember, én sokalltam amennyi fa ki lett termelve. Lehet hogy elég a maradék, de ha jövőre kipusztulnának a kedvenc növényeim, akkor .....

2012. március 4., vasárnap

Babonák

Ezeket a régi írásokat kigyűjtöttem, akkor nem dobom el, hanem fölrakom. Kicsit sok munka volt vele. Átlapoztam pár évi újságot! Nekem remek szórakozást nyújtottak. Kedvelem ezeket a régi írásokat.


Felirat hozzáadása



Babonaságok.

Nem szólhatunk elég gyakran a babonaságok ellen, mellyeknek – ki hinné? – még felvilágosodott XIX. századunkban is csaknem naponkint merülnek fel népünk között gyakran szomorú következményű, de mindenkor nevetséges és sajnálatra méltó példái. Irtsuk ki e kártékony dudvát és értelmiségünk e szégyenfoltját tövestől gyökerestől, melly ott is megterem, a hol keresni már eszünk ágába sem jutna.

„Pirulva kell megvallanom – igy ir egyik vidéki érdemes tudósítónk – hogy nem csak a városunk körülötti falukban; de még városunkban is felütötte, vagy legalább még eddig szét nem szedte sátorát a babonaság. Néhányat röviden elmondok itt, nem azért, hogy valaki kövesse őket; hanem mert akad talán olvasóm, a ki kissé elszégyenli magát, ha bele néz ebbe a tűkörbe. Kezdem tehát eleitől:

1. Szent András napja, különösen a leányok előtt valóban szent, mert az nap egész 24 óráig bőjtölnek, és estve midőn lefeküsznek, férfi nadrágot tesznek fejök alá, hogy álmukban megláthassák azt, kivel megosztják majd jövendő életüket, azaz: a ki férjök lesz.

2. Lucza napján a nők s leányok, varrást, fonást, lugzást, kenyérsütést pénzért sem tennének, mivel, ugymondják a nő a ki boldog, boldogságát rontaná el, a boldogtalan pedig még nagyobb boldogtalanságot szerezne magának, a leány a férjhezmeneteli szerencséjét rontaná el, mit egy fehérbe öltözött nő, kinek kezében guzsaly, orsó, meszelő stb. van, s ki a kürtőn szállana alá, rögtön teljesitene szóval és tettel.

3. Lucza napján a férfiak közül egy kis tehén-fejő székecskének készitéséhez fognak, mellyen naponkint kell valamit faragni egész karácsony estéig, melly napon bevégzik, hogy azon a széken azután az éjféli misén ülve megláthassák az azon helységben létező boszorkányokat. (Illy eset adta magát elő mult karácsonkor Tatán, mint azt e lapok közlék.)

4. Karácson előestéjén van még sok más babona, különösen a leányok részéről, p. o.

a) Ki ne evett volna mézesmákos gubát, vagy legalább ne ismerné? Azon gubát forró vizzel szokás leönteni, hogy megpuhuljon, melly viz azután a gubáról külön edélybe leszüretik, mellyet a házbeli leány félre tesz, és éjféli mise után megmosdik vele, mit letörölni nem szabad, hanem, ugy vizesen lefekszik, mert álmában a jövendőbeli férje fehér kendővel letörli.

b) Éjféli mise alatt ólmot olvaszt a leány, és egy tele tál vizbe kiönti, azután azon kiöntött ólomból magyarázza jövendőbeli férjét, azaz: ha musta forma látszik az ólomban, tehát csizmadia; ha kalapács, kovács vagy lakatos; ha pedig gyalú, asztalos stb. lesz a férje. Nálunk egy kisasszony hegedűt és vonót magyarázott ki az ólomból. Örült-e a czigánynak? nem tudom.

c) Karácson előtti nap vacsorája után, a szemetet, mellyet a ház leánya a szobában összesöpört, kivetni nem szabad, hanem rakáson marad egész éjféli mise alatt, a mise után a leány felszedi kötényébe, és kimegy vele az utcza közepére, és ott lassanként hányja ki kötényéből, mind addig; mig kutyaugatást nem hall, azon ugatásra jól kell neki figyelnie, mert a honnan a hang jön, arra fogja őt vőlegénye elvinni.

d) Éjféli mise előtt tele pohár vizbe egész tojást összetörnek, és az asztal alá teszik, a mise után megnézik, millyen figurává vált a tojásbél, s abból magyarázzák a jövendő hitest a leányok…

e) Ismét éjféli mise alatt elmennek a leányok olly háznak fészerét rázni, melly szalmával van födve. A szalmafödelét kötényökbe (vagyis előkötőjökbe) rázzák meg háromszor, azután megnézik a hulladékot; ha buza szemet találnak, legényhez, ha pedig rozsot, akkor özvegyhez mennek férjhez.

f) Sok házban mielőtt éjféli misére elmennek, annyi hasábfát, a mennyi személy van a háznál, felállitnak. Mindenik hasábnak neve van a házban lakó személyek közől. Midőn pedig visszajönnek, mindenik először a kulcslyukon bekukkant, azután nyitják fel az ajtót, a melly hasábot földre dőlve találnak, azon házi személynek egy év alatt meg kell halnia.

g) Éjféli misére sokan visszájárul öltött ruhában mennek; hogy megláthassák a boszorkányokat. – – Kell-e ennél még több ostobaság?

Pedig még többet is irhatnék a babonáskodásról; de ugy hiszem, ezuttal ez is elég, hogy a józan gondolkozót sajnálatra gerjeszszék azok irányában, kik még illy vakságban tengődnek.”

U…  Pál.


http://epa.oszk.hu/