Néhány régi megállapítás a gépemen maradt a régmúlt kutatásomból,
felrakom őket. A kor helyesírásának megfelelően, mert úgy az igaz.
...folytatás
A rovarok, mellyek minden légköri változásra nagyon érzékenyek, igen jó időjósok.
Ha a szunyogok alkonyatkor összecsoportosulnak, és mintegy oszlopszerüleg forognak, bizton számithatunk jó időre. Ha napnyugta előtt a szabad légben fel s alá repkedve mintegy játszanak, forró napunk lesz, de ha ezt árnyékban teszik, enyhe, meleg esőt várhatunk; ha pedig az arrajárókat megcsipkedik, sok eső, vagy hideg napok fognak bekövetkezni.
A pókok mindenféle rovar közt tán legbiztosabban megjósolják az időváltozást. Egy „Taschen-Barometer” czimű kis német munkácskában e tárgyról következő észleleteket olvastunk: E megvetett kis rovar az időváltozást 10 – 12 nappal előbb megjósolja. A következő észleletek szolgáljanak e tekintetben némi utmutatásul. Ha az idő szélre vagy esőre akar fordulni, a pókok hálóik végszálait, mellyeken az egész háló függ, nayon rövidre huzzák össze, s gondosan megerősitik. Ellenben ha a hálók végszálai igen hosszak, 10 –14 napig tartó derült időt várhatunk. Ha a pókok nem munkálkodnak, közönségesen eső szokott beállani; de ha eső alatti időben dolgoznak, ez annak a jele, hogy az eső csakhamar megszünik, s rá tartós jó idő következik. A pókok rendszerint minden 24 órában valamit változtatnak hálóikon. Ha ez estefelé 6 – 7 óra tájban történik, azt jelenti, hogy a bekövetkezendő éj derült és nyugott lesz.
Ködös és nedves időre lehet kilátásunk, ha a legyek csipnek, és nyugtalanabbak, mint rendesen. Sok rovar elveszti hallását, ha légmérsékletük megcsökken, s ha ez a fagyponthoz közeledik, elvesztik eszméletüket, és táplálékot nem vesznek magukhoz. A hangyák nevezetes kivételt képeznek e szabály alól, mert ezek nem merevednek meg, mig a hévmérő 27 F. fokot nem mutat. Ha a méhek nem röpködnek szerte, mint rendesen szoktak, hanem a kasban benn vagy kivül rajta maradnak, az eső nemsokára beköszönt.
Nyáron át könnyen megtudhatjuk előre az időváltozást, ha a hangyák mozdulatait figyelemmel kisérjük. Minál szebb idő van, annál szorgalmasabbak e parányi állatkák. Egy hires természetbuvár a következő esetet beszéli el: Egykor szemlélgeté a hangyákat, mint hurczolták elő d. e. 11 órakor tojásaikat, s szokásuk ellenére már d. u. egy órakor ismét visszhordták azokat a legnagyobb sietséggel. Minthogy a nap épen forrón sütött, s az ég tökéletesen derült volt, semmikép sem tudta ez eljárás okát kitalálni; de csodálkozása mintegy félóra mulva megszünt, – az ég hirtelen beborult és erős zápor esett. Kétségkivül ez volt oka a kis hangyák rendkivüli tevékenységének. Ők pontosan megérzik az eső közeledtét, s ahhoz alkalmazzák magukat. – Ki a hangyák mozdulatait folytonos figyelemmel kiséri, aligha téved a legközelebbi idő minőségének meghatározásában.
A nadályok (póczák) hasonlag igen nagy mértékben birnak azon sajátsággal, hogy az időváltozást előre megjósolják. Derült hideg időben a piócza mozdulatlanul, csigamódra összetekerőzve marad az őt záró edény fenekén. Ellenben esőzés vagy havazás előtt az üveg felső részére mászik, s hosszabb ideig ott marad, ha az esőzés erős, vagy tartós; ha ellenben csak futó eső van, ismét leszáll a fenékre. Ha az esőt vagy havazást szél is követi, a piócza nagy gyorsasággal tekerőzik maga körül, s mozgása rendszerint csak akkor szünik meg, ha a szél lecsillapult. Égiháboru közeledtekor rendkivül nyugtalan, s rángatózva csapdossa az üveg boritékát. Nevezetes, hogy a piócza, habár az idő szép, és mi sem a légmérő szerint, sem érzékeink által legkevesebbé sem sejtünk is időváltozást, – ha helyzetét megváltoztatja, vagy csendesen ide s tova mozog, a megfelelő időváltozás 24 óra alatt be fog következni.
Záradékul a beállandó esőzésnek még nehány biztos előjelét emlitjük meg. Ha folyam vagy rétség főlött este fehér ködöt látunk, melly másnap reggel a nap előtüntére fölszáll, derült napunk lesz. Öt-hat egymásután felszálló ködfelleg esőt jelent. A hol magas hegyek vanak, és a környéket boritó köd reggel ezen hegyekre vonul s azok tetejére ül, szép időre számithatunk; ellenben ha a köd a hegyeken lebeg, s erdőségek felé huzódik, nemsokára esni fog. Átalános köd napkelte előtt holdtőltekor, szép időre számithatunk; ellenben ha a köd a hegyeken lebeg, s erdőségek felé huzódik, nemsokára esni fog. Átalános köd napkelte előtt holdtőltekor, szép időre mutat. Ha ujholdkor ködös időnk van, holdtöltekor, ha pedig holdtöltekor ködős az idő, ujholdkor várhatunk esőt. – Sok esőzéskor a felhők felduzzadnak, s szemlátomást megszaporodnak, különősen pedig zivatar előtt. Ha a bárányfelhő középen át nem látszó, szélein pedig világos, ez hideget jelent, mellyet eső, hó, vagy jégeső követ. Ha a légben fehér vonalokban gyapotpehelyhez hasonló felhők képződnek, szelünk s valószinűleg esőnk is lesz. Ha az ég egészen be van borulva, s alább kis barna felhődarabok uszkálnak, ez biztos jele az esőnek, melly hihetőleg tatós lesz. Kettős felhőtódulat mindig esőt, s nyáron zivatart jelent.
Ha szép nap után a fű nagyon harmatos, bizonyosak lehetünk benne, hogy a következő nap is szép derült lesz; ellenkező esetben, s ha szél nem fú, az eső nem fog elmaradni. Az alkonypir szép idő jele; de ha e pir a láthatár felett nagyon magasan elterjed, történjék ez este vagy reggel, vagy szél lesz, vagy eső, vagy mindakettő. Ha a lég esős időben tengerzöld szint nyer, az eső növekedik.
Ha a levegő ködös, s a napot elhalványitja, vagy ha éjjel a hold és csillagok homályosan fénylenek s a holdnak ugynevezett udvara van, bizonyosan esőt kapunk. Ha a nap leszálltakor halványnak tünik fel, vagy felhők mögött nyugszik le, rosz időre számithatunk. Ha a hold halvány és zavaros szinű, eső lesz; ha veres, szelet, s ha derült időben természetes szinében látszik, szép időt várhatunk. Ha egész hónapon esős idők járnak, változáskor az ég kiderűl, de az eső nehány nap mulva valószinűleg megujul; ha azonban az egész hó átalában szép napkból áll s változáskor eső esik, ugy a szép idő négy-öt nap mulva gyanithatólag visszatér. Ha a lemenő napot aranyszinű, s biborszinü vonalok kisérik, a következő nap derült lesz.
Ha a szél irányát gyakorta változtatja, az eső meglehetősen bizonyos. Ha fordulása a nap utját követi, szép, ellenkező esetben rosz időt várhatunk. A szél sipolása vagy zugása biztos jele az esőnek. Északi fényre meleg napok után közönségesen hideg áll be. A csillaghullás szelet jósol.
Eső előtt a fecskék alant repülnek; az ebek álmosak lesznek és sok füvet esznek; a vizimadarak sokat bukdácsolnak, a halak nem kapkodnak a horog után; a legyek nagyon erőszakosak; a békák ide s tova mászkálnak; a vakondok, hangyák, méhek nagyon tevékenyek; a madarak alant repkednek rovarok után; a sertések, juhok és szarvasmarhák kedvetlenek, s az ember némi nyomást érez kedélyére.
A légköri tünemények számtalanok, s leginkább a kigőzölgés nagyságától, s a szél iránya és minőségétől függnek. Idejárul még a villanyosság befolyása is.
Forrás: http://epa.oszk.hu/
...folytatás
A rovarok, mellyek minden légköri változásra nagyon érzékenyek, igen jó időjósok.
Ha a szunyogok alkonyatkor összecsoportosulnak, és mintegy oszlopszerüleg forognak, bizton számithatunk jó időre. Ha napnyugta előtt a szabad légben fel s alá repkedve mintegy játszanak, forró napunk lesz, de ha ezt árnyékban teszik, enyhe, meleg esőt várhatunk; ha pedig az arrajárókat megcsipkedik, sok eső, vagy hideg napok fognak bekövetkezni.
A pókok mindenféle rovar közt tán legbiztosabban megjósolják az időváltozást. Egy „Taschen-Barometer” czimű kis német munkácskában e tárgyról következő észleleteket olvastunk: E megvetett kis rovar az időváltozást 10 – 12 nappal előbb megjósolja. A következő észleletek szolgáljanak e tekintetben némi utmutatásul. Ha az idő szélre vagy esőre akar fordulni, a pókok hálóik végszálait, mellyeken az egész háló függ, nayon rövidre huzzák össze, s gondosan megerősitik. Ellenben ha a hálók végszálai igen hosszak, 10 –14 napig tartó derült időt várhatunk. Ha a pókok nem munkálkodnak, közönségesen eső szokott beállani; de ha eső alatti időben dolgoznak, ez annak a jele, hogy az eső csakhamar megszünik, s rá tartós jó idő következik. A pókok rendszerint minden 24 órában valamit változtatnak hálóikon. Ha ez estefelé 6 – 7 óra tájban történik, azt jelenti, hogy a bekövetkezendő éj derült és nyugott lesz.
Ködös és nedves időre lehet kilátásunk, ha a legyek csipnek, és nyugtalanabbak, mint rendesen. Sok rovar elveszti hallását, ha légmérsékletük megcsökken, s ha ez a fagyponthoz közeledik, elvesztik eszméletüket, és táplálékot nem vesznek magukhoz. A hangyák nevezetes kivételt képeznek e szabály alól, mert ezek nem merevednek meg, mig a hévmérő 27 F. fokot nem mutat. Ha a méhek nem röpködnek szerte, mint rendesen szoktak, hanem a kasban benn vagy kivül rajta maradnak, az eső nemsokára beköszönt.
Nyáron át könnyen megtudhatjuk előre az időváltozást, ha a hangyák mozdulatait figyelemmel kisérjük. Minál szebb idő van, annál szorgalmasabbak e parányi állatkák. Egy hires természetbuvár a következő esetet beszéli el: Egykor szemlélgeté a hangyákat, mint hurczolták elő d. e. 11 órakor tojásaikat, s szokásuk ellenére már d. u. egy órakor ismét visszhordták azokat a legnagyobb sietséggel. Minthogy a nap épen forrón sütött, s az ég tökéletesen derült volt, semmikép sem tudta ez eljárás okát kitalálni; de csodálkozása mintegy félóra mulva megszünt, – az ég hirtelen beborult és erős zápor esett. Kétségkivül ez volt oka a kis hangyák rendkivüli tevékenységének. Ők pontosan megérzik az eső közeledtét, s ahhoz alkalmazzák magukat. – Ki a hangyák mozdulatait folytonos figyelemmel kiséri, aligha téved a legközelebbi idő minőségének meghatározásában.
A nadályok (póczák) hasonlag igen nagy mértékben birnak azon sajátsággal, hogy az időváltozást előre megjósolják. Derült hideg időben a piócza mozdulatlanul, csigamódra összetekerőzve marad az őt záró edény fenekén. Ellenben esőzés vagy havazás előtt az üveg felső részére mászik, s hosszabb ideig ott marad, ha az esőzés erős, vagy tartós; ha ellenben csak futó eső van, ismét leszáll a fenékre. Ha az esőt vagy havazást szél is követi, a piócza nagy gyorsasággal tekerőzik maga körül, s mozgása rendszerint csak akkor szünik meg, ha a szél lecsillapult. Égiháboru közeledtekor rendkivül nyugtalan, s rángatózva csapdossa az üveg boritékát. Nevezetes, hogy a piócza, habár az idő szép, és mi sem a légmérő szerint, sem érzékeink által legkevesebbé sem sejtünk is időváltozást, – ha helyzetét megváltoztatja, vagy csendesen ide s tova mozog, a megfelelő időváltozás 24 óra alatt be fog következni.
Záradékul a beállandó esőzésnek még nehány biztos előjelét emlitjük meg. Ha folyam vagy rétség főlött este fehér ködöt látunk, melly másnap reggel a nap előtüntére fölszáll, derült napunk lesz. Öt-hat egymásután felszálló ködfelleg esőt jelent. A hol magas hegyek vanak, és a környéket boritó köd reggel ezen hegyekre vonul s azok tetejére ül, szép időre számithatunk; ellenben ha a köd a hegyeken lebeg, s erdőségek felé huzódik, nemsokára esni fog. Átalános köd napkelte előtt holdtőltekor, szép időre számithatunk; ellenben ha a köd a hegyeken lebeg, s erdőségek felé huzódik, nemsokára esni fog. Átalános köd napkelte előtt holdtőltekor, szép időre mutat. Ha ujholdkor ködös időnk van, holdtöltekor, ha pedig holdtöltekor ködős az idő, ujholdkor várhatunk esőt. – Sok esőzéskor a felhők felduzzadnak, s szemlátomást megszaporodnak, különősen pedig zivatar előtt. Ha a bárányfelhő középen át nem látszó, szélein pedig világos, ez hideget jelent, mellyet eső, hó, vagy jégeső követ. Ha a légben fehér vonalokban gyapotpehelyhez hasonló felhők képződnek, szelünk s valószinűleg esőnk is lesz. Ha az ég egészen be van borulva, s alább kis barna felhődarabok uszkálnak, ez biztos jele az esőnek, melly hihetőleg tatós lesz. Kettős felhőtódulat mindig esőt, s nyáron zivatart jelent.
Ha szép nap után a fű nagyon harmatos, bizonyosak lehetünk benne, hogy a következő nap is szép derült lesz; ellenkező esetben, s ha szél nem fú, az eső nem fog elmaradni. Az alkonypir szép idő jele; de ha e pir a láthatár felett nagyon magasan elterjed, történjék ez este vagy reggel, vagy szél lesz, vagy eső, vagy mindakettő. Ha a lég esős időben tengerzöld szint nyer, az eső növekedik.
Ha a levegő ködös, s a napot elhalványitja, vagy ha éjjel a hold és csillagok homályosan fénylenek s a holdnak ugynevezett udvara van, bizonyosan esőt kapunk. Ha a nap leszálltakor halványnak tünik fel, vagy felhők mögött nyugszik le, rosz időre számithatunk. Ha a hold halvány és zavaros szinű, eső lesz; ha veres, szelet, s ha derült időben természetes szinében látszik, szép időt várhatunk. Ha egész hónapon esős idők járnak, változáskor az ég kiderűl, de az eső nehány nap mulva valószinűleg megujul; ha azonban az egész hó átalában szép napkból áll s változáskor eső esik, ugy a szép idő négy-öt nap mulva gyanithatólag visszatér. Ha a lemenő napot aranyszinű, s biborszinü vonalok kisérik, a következő nap derült lesz.
Ha a szél irányát gyakorta változtatja, az eső meglehetősen bizonyos. Ha fordulása a nap utját követi, szép, ellenkező esetben rosz időt várhatunk. A szél sipolása vagy zugása biztos jele az esőnek. Északi fényre meleg napok után közönségesen hideg áll be. A csillaghullás szelet jósol.
Eső előtt a fecskék alant repülnek; az ebek álmosak lesznek és sok füvet esznek; a vizimadarak sokat bukdácsolnak, a halak nem kapkodnak a horog után; a legyek nagyon erőszakosak; a békák ide s tova mászkálnak; a vakondok, hangyák, méhek nagyon tevékenyek; a madarak alant repkednek rovarok után; a sertések, juhok és szarvasmarhák kedvetlenek, s az ember némi nyomást érez kedélyére.
A légköri tünemények számtalanok, s leginkább a kigőzölgés nagyságától, s a szél iránya és minőségétől függnek. Idejárul még a villanyosság befolyása is.
Forrás: http://epa.oszk.hu/
(vége)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése