A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hasznos tanácsok a régmúltból. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hasznos tanácsok a régmúltból. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. szeptember 14., péntek

Valószinű idő-próféták I.

Néhány régi megállapítás a gépemen maradt a régmúlt kutatásomból, felrakom őket. A kor helyesírásának megfelelően, mert úgy az igaz.
Valószinű idő-próféták.

Átalánosan el van terjedve azon tévedésen nyugvó szokás, hogy a következő évszak minőségét annak kezdetén tapasztalt egyes tüneményekből, minők péld. korai eper, egyes fecskék korai megjelenése sat. próbálgatják előre megjósolni. E tünemények csalékonyak, s többnyire csak enyhe télnek, vagy a megelőző ősz szép időjárásának következményei. Egy fecske bizonyára még nem jelent nyarat; de több gondosan észlelt légtüneményből átalában meglehetősen biztos kővetkeztetést vonhatunk a legközelebb beállandó évszak minőségére. Nedves ősz után, ha rá enyhe tél következett, közönségesen száraz és hideg tavaszt várhatunk. Ha a nyár rendkivül nedves, a legközelebbi tél zordon lesz, mert a föld melegsége a szokatlan kigözölgés által elvész. Esős nyár után a vadrózsabokrok a rendesnél nagyobb mennyiségü gyümölcsőt teremnek; ezen bokrok szokatlan termékenysége rendszerint igen hideg tél előjeleül szokott tekintetni.

Nagy viharok, esőzések vagy más heves rázkódásai a felhőknek, a válság egy nemét idézik elő a légkörben, ugy hogy rendszerint hónapokig tartó jó, vagy rosz idő lesz azok eredménye. Terméketlen esztendőre többnyire esős tél következik, valamint a hideg barátságtalan ősz zordon tél előjele. Nagyon hideg hónapok, vagy évszakokra rendszerint sok eső és hideg nyár következik.

De lássuk egyenkint azon jeleket, mellyekből időváltozást lehet jósolnunk, még pedig 1) a növények, 2) az állatok országából, végre pedig egyéb légköri észleletek szerint.

1. Növények. Lehetlen, hogy némelly növények rendkivüli érzékenysége magára ne vonja figyelmünket. Azon növények közt, mellyek éghajlatunk alatt átalában el vannak terjedve, igen sokan csalhatlan jelekkel birnak, mellyek esőt vagy más légköri változást megjósolnak. Némelly virágok kinyilta és bezáródása nem annyira a világosság hatásának, mint inkább a légkör sajátságának tulajdonitandó, s kinyiltuk vagy összevonódásuk annak közel megváltozását jelentik.

A csirizes madárhur (stellaria media) természeti légmérőnek tekinthető; mert ha apró fehér virágai bezáródnak, bizonyos,hogy nemsokára esőzés áll be, mig száraz időben e virágocskák rendszerint reggel 9 órától délig teljesen kinyilva maradnak. Eső után lecsüggnek, de nehány nap mulva ismét visszanyerik természetes egyenes állásukat.

A szegfű csak napsugárra nyilik meg, s este felé vagy eső előtt becsukódik.

A piros tikszem (anagallis arvensis) joggal neveztetik „szegény ember légmérőjének.” E kisded növény egész nyáron át virágzik tarlóföldeinken és kerteinkben. Ha szép apró vörös virágai reggel egészen kinyilnak, rendszerint szép napot várhatunk; de ha gyengéd szirmai zárva maradnak, bizton esőre számithatunk.

A bakszakál (tragopogon pratensis) ködős időben nem nyilik meg. Az a különős sajátsága van, hogy délben öszevonja szirmait, miért is némelly vidéken a parasztgyerkőczök ebből szokták a delet meghatározni.

Keiths növénytanában határozottan állitja, hogy ha a szibériai dudva-csorbóka (Saudistel) éjjel zárva van, a következő nap szép lesz, s ha kinyilik, köd és eső fog bekövetkezni.

Ha az afrikai gyűrűvirág (calendula pluvialis) még 7 órakor reggel, vagy este zárva marad, esőre számithatunk. Ha a lóhere leveleit összehuzza, égiháborut és záporesőt várhatunk. A kornisfű felnyitja kék szemeit, a déli napot üdvözlendő, de eső előtt becsukódik. A dicsőfű (szigoráll, veronica chamaedris), a tüskebokrok közönséges kedencze, szirmait eső előtt bevonja, de ha megszünt esni, ujra kiderül.

A madársóska (oxalis acetosella), ha az éj közeledik, hármas leveleit összevonja, mert fölötte gyenge alkotásuak, s virágait a földre ereszti, illy módon oltalmazván leggyengédebb részeit; mihelyt azonban a hajnal felpirul, ujra kifejti szépségét.

A holgyomál (Habichtskraut) legtöbb faja szintén hajnalban nyilik, s délután összehuzódik. A katáng (cychorium intybus) szép virágai megjelentik a hajnal kezdetét. A növényvilág egy más faja t. i. az ökörszem aranyvirág (bellis perennis), szintén méltó a megemlitésre, melly napkeltével megnyilik, alkonyatkor pedig összevonódik.

A nagy fehér százszorszép (chrysantheum leucantheum) előre megjósolja a zivatart, előtte bezárván virágait.

A dérdaravirág (draba alpina), az ezerjófű, a télizőld, éjjelre mind lebocsátják virágukat, mindha aludnának, nehogy az esőtől még nedves lég virágporukat megkárositsa.

A fehér vizililiom (nymphaca alba) és többen a kétfalkásokhoz tartozó növényekből a csendes tiszta vizben leveleiket nappal kiterjesztik, éjjelre pedig összevonják.
Forrás:  http://epa.oszk.hu/

Valószinü idő-próféták II.

Néhány régi megállapítás a gépemen maradt a régmúlt kutatásomból, felrakom őket. A kor helyesírásának megfelelően, mert úgy az igaz.

.....  folytatás

2. Állatok. A négylábuak közől többen nyugtalanságuk és sajátságos mozdulataik által előre megjósolják a bekövetkezendő időváltozást. Ha a lovak nyakukat kinyujtják, sokat nyeritenek, kitágitott orrlyukakkal lélekzenek, s a legelőn fejőket lehajtva összecsoportosulnak, esőt várhatunk. Ha a juhok a legelőn ide s tova futkosnak, s nyugtalanul ugrándoznak, az időváltozás bizonyos. Rosz időt várhatunk, ha a szamarak füleiket előre lecsüggesztik, vagy ha falhoz vagy fához dörgölőznek. A sertésekha rosz időt éreznek, nyugtalankodnak, erősen röfögnek, s az ólba vonulnak. Eső előtt az ebekálmosak és lusták, egész nap a tűz mellett hevernek s az étel iránt ellenszenvvel vannak, kivéve a fűvet. Ha a macskák vidorságukat elvesztik, s a házban maradnak, rövid idő alatt nedves vagy szeles idő fog beállni. Ha végre az egerek és patkányok szokatlanul nyugtalankodnak, s az egerek a mezőt és vermeket elhagyják, bizonyosak lehetünk benne, hogy legközelebb eső lesz.

Ha a békák lyukaikból nagy számmal előjőnek, – ha a giliszták a földből kimásznak, – ha a vakondok a földet szemlátomást több helyt felturják, – ha az ökrök előlábukat nyalogatják, – mindez esőt jelent. A szalonkák, rigók és más vándormadarak kora megjelenéséből zordon télre lehet következtést vonni. Bagolyhuhogás rosz időben, küszöbön álló szép időre mutat. A kék czinege kétségtelen időváltozást jelent. Dr. Thornton állitja, hogy nehány év előtt volt neki egy kék czinegéje, mellynek kék tollán, esős időben zöld, szép időben pedig, ha eső közeledett, szürke vonás támadt.

Ha a darvak rendkivül magasan, csendesen és sorban repülnek, ez szép idő előjelének tartatik; ellenben ha rendetlenül repülnek, s gyorsan nagy lármával visszaszállnak, szeles időt várhatunk. Ha a madarak a fővényben szokottnál gyakrabban fürdenek, eső közeledik; ugyanezt jelentik a kakasok, ha szokatlan időben kukorikolnak. Ha a pávák éj idején kiabálnak, az eső nem fog soká kéni. Ha a hollók a légben magasan ide s tova repkednek, s ha az éneklőmadarak késő estig énekelnek, az idő szép marad.

A békák brekegése szép időt jelent. Ha a ludak és kácsák nyugtalanul ide s tova repkednek, a vizben gyakran bukdácsolnak, vagy nagy lármát csapnak; továbbá ha a galambok házaikba lassan visszatérnek, bizonyosak lehetünk benne, hogy másnap esni fog. Továbbá esőt vagy szelet jósolnak a verebek, ha sokat csiripelnek; a fecskék, ha nagyon alant repülnek, s ha repülés közben szárnyaikkal a viz tükrét érintik. Ha a pacsirták vagy sasok magasra felszállnak, s ott hosszabb ideig lebegnek, – ez rendszerint szép időt jelent. Jégmadár megjelenése is ugyanezt jelenti. Ha a varjak későn mennek alunni, jele, hogy legközelebb esőnk lesz; ennek oka világos: a varjak kukaczok és gilisztákkal táplálkoznak, ezek pedig, főleg az utóbiak, az esőt megelőző este szoktak előbujni.





Forrás: http://epa.oszk.hu/

Valószinű idő-próféták III.

Néhány régi megállapítás a gépemen maradt a régmúlt kutatásomból, felrakom őket. A kor helyesírásának megfelelően, mert úgy az igaz.

...folytatás
A rovarok, mellyek minden légköri változásra nagyon érzékenyek, igen jó időjósok.

Ha a szunyogok alkonyatkor összecsoportosulnak, és mintegy oszlopszerüleg forognak, bizton számithatunk jó időre. Ha napnyugta előtt a szabad légben fel s alá repkedve mintegy játszanak, forró napunk lesz, de ha ezt árnyékban teszik, enyhe, meleg esőt várhatunk; ha pedig az arrajárókat megcsipkedik, sok eső, vagy hideg napok fognak bekövetkezni.

A pókok mindenféle rovar közt tán legbiztosabban megjósolják az időváltozást. Egy „Taschen-Barometer” czimű kis német munkácskában e tárgyról következő észleleteket olvastunk: E megvetett kis rovar az időváltozást 10 – 12 nappal előbb megjósolja. A következő észleletek szolgáljanak e tekintetben némi utmutatásul. Ha az idő szélre vagy esőre akar fordulni, a pókok hálóik végszálait, mellyeken az egész háló függ, nayon rövidre huzzák össze, s gondosan megerősitik. Ellenben ha a hálók végszálai igen hosszak, 10 –14 napig tartó derült időt várhatunk. Ha a pókok nem munkálkodnak, közönségesen eső szokott beállani; de ha eső alatti időben dolgoznak, ez annak a jele, hogy az eső csakhamar megszünik, s rá tartós jó idő következik. A pókok rendszerint minden 24 órában valamit változtatnak hálóikon. Ha ez estefelé 6 – 7 óra tájban történik, azt jelenti, hogy a bekövetkezendő éj derült és nyugott lesz.

Ködös és nedves időre lehet kilátásunk, ha a legyek csipnek, és nyugtalanabbak, mint rendesen. Sok rovar elveszti hallását, ha légmérsékletük megcsökken, s ha ez a fagyponthoz közeledik, elvesztik eszméletüket, és táplálékot nem vesznek magukhoz. A hangyák nevezetes kivételt képeznek e szabály alól, mert ezek nem merevednek meg, mig a hévmérő 27 F. fokot nem mutat. Ha a méhek nem röpködnek szerte, mint rendesen szoktak, hanem a kasban benn vagy kivül rajta maradnak, az eső nemsokára beköszönt.

Nyáron át könnyen megtudhatjuk előre az időváltozást, ha a hangyák mozdulatait figyelemmel kisérjük. Minál szebb idő van, annál szorgalmasabbak e parányi állatkák. Egy hires természetbuvár a következő esetet beszéli el: Egykor szemlélgeté a hangyákat, mint hurczolták elő d. e. 11 órakor tojásaikat, s szokásuk ellenére már d. u. egy órakor ismét visszhordták azokat a legnagyobb sietséggel. Minthogy a nap épen forrón sütött, s az ég tökéletesen derült volt, semmikép sem tudta ez eljárás okát kitalálni; de csodálkozása mintegy félóra mulva megszünt, – az ég hirtelen beborult és erős zápor esett. Kétségkivül ez volt oka a kis hangyák rendkivüli tevékenységének. Ők pontosan megérzik az eső közeledtét, s ahhoz alkalmazzák magukat. – Ki a hangyák mozdulatait folytonos figyelemmel kiséri, aligha téved a legközelebbi idő minőségének meghatározásában.

A nadályok (póczák) hasonlag igen nagy mértékben birnak azon sajátsággal, hogy az időváltozást előre megjósolják. Derült hideg időben a piócza mozdulatlanul, csigamódra összetekerőzve marad az őt záró edény fenekén. Ellenben esőzés vagy havazás előtt az üveg felső részére mászik, s hosszabb ideig ott marad, ha az esőzés erős, vagy tartós; ha ellenben csak futó eső van, ismét leszáll a fenékre. Ha az esőt vagy havazást szél is követi, a piócza nagy gyorsasággal tekerőzik maga körül, s mozgása rendszerint csak akkor szünik meg, ha a szél lecsillapult. Égiháboru közeledtekor rendkivül nyugtalan, s rángatózva csapdossa az üveg boritékát. Nevezetes, hogy a piócza, habár az idő szép, és mi sem a légmérő szerint, sem érzékeink által legkevesebbé sem sejtünk is időváltozást, – ha helyzetét megváltoztatja, vagy csendesen ide s tova mozog, a megfelelő időváltozás 24 óra alatt be fog következni.

Záradékul a beállandó esőzésnek még nehány biztos előjelét emlitjük meg. Ha folyam vagy rétség főlött este fehér ködöt látunk, melly másnap reggel a nap előtüntére fölszáll, derült napunk lesz. Öt-hat egymásután felszálló ködfelleg esőt jelent. A hol magas hegyek vanak, és a környéket boritó köd reggel ezen hegyekre vonul s azok tetejére ül, szép időre számithatunk; ellenben ha a köd a hegyeken lebeg, s erdőségek felé huzódik, nemsokára esni fog. Átalános köd napkelte előtt holdtőltekor, szép időre számithatunk; ellenben ha a köd a hegyeken lebeg, s erdőségek felé huzódik, nemsokára esni fog. Átalános köd napkelte előtt holdtőltekor, szép időre mutat. Ha ujholdkor ködös időnk van, holdtöltekor, ha pedig holdtöltekor ködős az idő, ujholdkor várhatunk esőt. – Sok esőzéskor a felhők felduzzadnak, s szemlátomást megszaporodnak, különősen pedig zivatar előtt. Ha a bárányfelhő középen át nem látszó, szélein pedig világos, ez hideget jelent, mellyet eső, hó, vagy jégeső követ. Ha a légben fehér vonalokban gyapotpehelyhez hasonló felhők képződnek, szelünk s valószinűleg esőnk is lesz. Ha az ég egészen be van borulva, s alább kis barna felhődarabok uszkálnak, ez biztos jele az esőnek, melly hihetőleg tatós lesz. Kettős felhőtódulat mindig esőt, s nyáron zivatart jelent.

Ha szép nap után a fű nagyon harmatos, bizonyosak lehetünk benne, hogy a következő nap is szép derült lesz; ellenkező esetben, s ha szél nem fú, az eső nem fog elmaradni. Az alkonypir szép idő jele; de ha e pir a láthatár felett nagyon magasan elterjed, történjék ez este vagy reggel, vagy szél lesz, vagy eső, vagy mindakettő. Ha a lég esős időben tengerzöld szint nyer, az eső növekedik.

Ha a levegő ködös, s a napot elhalványitja, vagy ha éjjel a hold és csillagok homályosan fénylenek s a holdnak ugynevezett udvara van, bizonyosan esőt kapunk. Ha a nap leszálltakor halványnak tünik fel, vagy felhők mögött nyugszik le, rosz időre számithatunk. Ha a hold halvány és zavaros szinű, eső lesz; ha veres, szelet, s ha derült időben természetes szinében látszik, szép időt várhatunk. Ha egész hónapon esős idők járnak, változáskor az ég kiderűl, de az eső nehány nap mulva valószinűleg megujul; ha azonban az egész hó átalában szép napkból áll s változáskor eső esik, ugy a szép idő négy-öt nap mulva gyanithatólag visszatér. Ha a lemenő napot aranyszinű, s biborszinü vonalok kisérik, a következő nap derült lesz.

Ha a szél irányát gyakorta változtatja, az eső meglehetősen bizonyos. Ha fordulása a nap utját követi, szép, ellenkező esetben rosz időt várhatunk. A szél sipolása vagy zugása biztos jele az esőnek. Északi fényre meleg napok után közönségesen hideg áll be. A csillaghullás szelet jósol.

Eső előtt a fecskék alant repülnek; az ebek álmosak lesznek és sok füvet esznek; a vizimadarak sokat bukdácsolnak, a halak nem kapkodnak a horog után; a legyek nagyon erőszakosak; a békák ide s tova mászkálnak; a vakondok, hangyák, méhek nagyon tevékenyek; a madarak alant repkednek rovarok után; a sertések, juhok és szarvasmarhák kedvetlenek, s az ember némi nyomást érez kedélyére.

A légköri tünemények számtalanok, s leginkább a kigőzölgés nagyságától, s a szél iránya és minőségétől függnek. Idejárul még a villanyosság befolyása is.

Forrás: http://epa.oszk.hu/

(vége)

2012. március 4., vasárnap

Babonák

Ezeket a régi írásokat kigyűjtöttem, akkor nem dobom el, hanem fölrakom. Kicsit sok munka volt vele. Átlapoztam pár évi újságot! Nekem remek szórakozást nyújtottak. Kedvelem ezeket a régi írásokat.


Felirat hozzáadása



Babonaságok.

Nem szólhatunk elég gyakran a babonaságok ellen, mellyeknek – ki hinné? – még felvilágosodott XIX. századunkban is csaknem naponkint merülnek fel népünk között gyakran szomorú következményű, de mindenkor nevetséges és sajnálatra méltó példái. Irtsuk ki e kártékony dudvát és értelmiségünk e szégyenfoltját tövestől gyökerestől, melly ott is megterem, a hol keresni már eszünk ágába sem jutna.

„Pirulva kell megvallanom – igy ir egyik vidéki érdemes tudósítónk – hogy nem csak a városunk körülötti falukban; de még városunkban is felütötte, vagy legalább még eddig szét nem szedte sátorát a babonaság. Néhányat röviden elmondok itt, nem azért, hogy valaki kövesse őket; hanem mert akad talán olvasóm, a ki kissé elszégyenli magát, ha bele néz ebbe a tűkörbe. Kezdem tehát eleitől:

1. Szent András napja, különösen a leányok előtt valóban szent, mert az nap egész 24 óráig bőjtölnek, és estve midőn lefeküsznek, férfi nadrágot tesznek fejök alá, hogy álmukban megláthassák azt, kivel megosztják majd jövendő életüket, azaz: a ki férjök lesz.

2. Lucza napján a nők s leányok, varrást, fonást, lugzást, kenyérsütést pénzért sem tennének, mivel, ugymondják a nő a ki boldog, boldogságát rontaná el, a boldogtalan pedig még nagyobb boldogtalanságot szerezne magának, a leány a férjhezmeneteli szerencséjét rontaná el, mit egy fehérbe öltözött nő, kinek kezében guzsaly, orsó, meszelő stb. van, s ki a kürtőn szállana alá, rögtön teljesitene szóval és tettel.

3. Lucza napján a férfiak közül egy kis tehén-fejő székecskének készitéséhez fognak, mellyen naponkint kell valamit faragni egész karácsony estéig, melly napon bevégzik, hogy azon a széken azután az éjféli misén ülve megláthassák az azon helységben létező boszorkányokat. (Illy eset adta magát elő mult karácsonkor Tatán, mint azt e lapok közlék.)

4. Karácson előestéjén van még sok más babona, különösen a leányok részéről, p. o.

a) Ki ne evett volna mézesmákos gubát, vagy legalább ne ismerné? Azon gubát forró vizzel szokás leönteni, hogy megpuhuljon, melly viz azután a gubáról külön edélybe leszüretik, mellyet a házbeli leány félre tesz, és éjféli mise után megmosdik vele, mit letörölni nem szabad, hanem, ugy vizesen lefekszik, mert álmában a jövendőbeli férje fehér kendővel letörli.

b) Éjféli mise alatt ólmot olvaszt a leány, és egy tele tál vizbe kiönti, azután azon kiöntött ólomból magyarázza jövendőbeli férjét, azaz: ha musta forma látszik az ólomban, tehát csizmadia; ha kalapács, kovács vagy lakatos; ha pedig gyalú, asztalos stb. lesz a férje. Nálunk egy kisasszony hegedűt és vonót magyarázott ki az ólomból. Örült-e a czigánynak? nem tudom.

c) Karácson előtti nap vacsorája után, a szemetet, mellyet a ház leánya a szobában összesöpört, kivetni nem szabad, hanem rakáson marad egész éjféli mise alatt, a mise után a leány felszedi kötényébe, és kimegy vele az utcza közepére, és ott lassanként hányja ki kötényéből, mind addig; mig kutyaugatást nem hall, azon ugatásra jól kell neki figyelnie, mert a honnan a hang jön, arra fogja őt vőlegénye elvinni.

d) Éjféli mise előtt tele pohár vizbe egész tojást összetörnek, és az asztal alá teszik, a mise után megnézik, millyen figurává vált a tojásbél, s abból magyarázzák a jövendő hitest a leányok…

e) Ismét éjféli mise alatt elmennek a leányok olly háznak fészerét rázni, melly szalmával van födve. A szalmafödelét kötényökbe (vagyis előkötőjökbe) rázzák meg háromszor, azután megnézik a hulladékot; ha buza szemet találnak, legényhez, ha pedig rozsot, akkor özvegyhez mennek férjhez.

f) Sok házban mielőtt éjféli misére elmennek, annyi hasábfát, a mennyi személy van a háznál, felállitnak. Mindenik hasábnak neve van a házban lakó személyek közől. Midőn pedig visszajönnek, mindenik először a kulcslyukon bekukkant, azután nyitják fel az ajtót, a melly hasábot földre dőlve találnak, azon házi személynek egy év alatt meg kell halnia.

g) Éjféli misére sokan visszájárul öltött ruhában mennek; hogy megláthassák a boszorkányokat. – – Kell-e ennél még több ostobaság?

Pedig még többet is irhatnék a babonáskodásról; de ugy hiszem, ezuttal ez is elég, hogy a józan gondolkozót sajnálatra gerjeszszék azok irányában, kik még illy vakságban tengődnek.”

U…  Pál.


http://epa.oszk.hu/



2012. február 18., szombat

Bölcsességek a régmúltból

 Ezeket a bölcs gondolatokat régen írták, de megfogadni ma is lehet.

  Török életbölcseség.


„A ki a szokást teszi hatodik érzékévé, annak a többi öt semmit sem használ.

Mások fájdalmai számára egy cseppecske van szemünkben, a magunké számára egész könyzápor.

Az olly bolondon nem lehet segiteni, a ki bölcsnek tartja magát.

Titkodat halottnak nézd, kinek emlékét szentűl megőrized kebledben.

Ha ellenednek érczhomloka van, hadd tegzében nyiladat.

Kovács szeretne lenni a szerecsen, ki fehérek közt lakik.

Elesés által tanulunk járni, a költészet elleni hibák által verseket csinálni.

Ha a szenvedély ajtaját nem vagy képes ismét bezárni, ne nyisd ki a zárat.

Meztelenség éke a hazugságnak, fátyolozottság ékszere az igazságnak.

A bölcsnek nincs szüksége aranyra, mert ő már bölcsesége által gazdag.

Pálmáról beszélünk, de datolyát értünk alatta.

Bizton jár a macska egész nyáj egér között is.

Lassan megyünk előre az igazsággal; épen nem boldogulunk a hazudsággal.

Nevetséges, ha két bolond pöröl; boszuságot okoz, ha bölcs bolonddal veszekszik; halálosan szomoritó, ha két bölcs éles fegyverekkel küzd egymással.

Ha az előkelőnek kedve támad fejére állani, a nyomorultak alázatteljesen fogják megszólitani lábait.

Ha a rózsaszüretnek vége van, megvetéssel szól némellyik a rózsákról.

Oltsd el a lámpa olaját, ha a nap gyertyája lobog.

Veszély csak annak számára létezik, kinek nincs bátorsága, szembeszállani a veszélylyel.

Szállj le a sir torkába, gyalázója a halottnak! A hiéna is felfalja a holtakat, mellyeket megfertőztet.

Száraz csontokat mindenütt talál a kutya, s mentségekre minduntalan akad a gazember.

Irigyled oh bohó! a szultán bibor öltözetét! Lépj az ő atyjának sirboltjába s gondold meg, vajjon kedved volna-e viselni azon fényes turbánt is, melly e föld egykori legnagyobb emberének szétporló fejét fedi.

Mindig kicsinyek a gondolatok, mellyek a bolond agyában teremnek.

Mint valami bölcs, komolyan ingatja fejét, ha szél fú, a mák is – s tudjuk, milly parányiak a szemek, mellyek benne laknak.

Meg ne vess senkit, a kit nem ismersz. A kaktusz levele is szurós és keveset mutat, de dagadó és biborszinü a virág, melly a tövises levélből kinő.

A szelet szél szokta elűzni, hullámokat hullámok.

Ha nagyon vigan ég a fa, hamar lesz hamuvá.

A mi a viz tükre felett nő, annak gyökere a tó fenekén van – ha mindjárt maga a lotosz gyönyörü virága volna is.

A nemes czukornád is elvesztené édességet, ha a vörös tenger kákamocsárába ültetnők.

Ha a mosusz-kereskedő házában lakol, magad is mosusz szagu lészesz, ha nemes lelküek között lakol, magad is erényes leendesz.

Ha igazságos szultán hal meg, ne sirasd a nemes halottat, mert neki baja nincs, hanem sirasd az elárvult Törökországot, mert az mindent vesztett.

Nem az a gazdag, kinek erszényei vannak; az a gazdag, a ki az erszényeket használni tudja.

Hol van az Isten? kérdé egy bolond egy bölcstől. Szivedben nincs, válaszolá a bölcs, különben nem kérdeznéd, hol van.

A myrthus megtartja eleven zöld szinét, ha sárga kóró mellé ültetik is.

Ne dicsekedjél tartózkodásoddal, herélt őrzője a háremnek!

A ki a lovakról mondja hogy ugatnak, igaza van, ha hasonlóképen azt állitja a kutyáktól, hogy nyeritnek.

Jó öntudat, láthatlan hurija a paradicsomnak, kinek karján biztosan megyünk keresztül éhes és prédára leső tigrisek egész nyáján.

Ki a gyilkost öli meg, szintén gyilkos.

A szerencsét mindenki bérleánynak szidja, ki éjszakának idején észrevétlenül suhog el küszöbe előtt; de ha másnap háza közelében látja: kitárja előtte ajtaját s magához szólitja be.

A bölcs egy cselekedete tanulságosabb, mint száz szava a bolondnak.

A vak leány szivével látja szeretőjét, mivel szemével nem láthatja.

Ha barátod szép nejét véletlenül fátyoltalanul láttad, vájd ki mindkét szemedet, hahogy ujra barátod küszöbét kivánkozol átlépni.

Kit egyszer mint rabszolgát hordozott a teve pusztán keresztül, nem örömest hallgatja a pupus állatról való beszédet, még tiz év mulva sem, midőn szabadságát már megnyerte.

Az idő parittyázó nő, ki gyakran sokáig czéloz, de végre mégis eltalálja a bünöst.

Te, a ki nem tiszteled atyádat s nem becsülöd anyádat, fiadon fogod ezt megkeserülni, s leányodon fogod megbánni.

A fojtó füst nem árt többé annak, a ki már elégett a tüzben.

A törvény csak szegényeknek, a jog csak gazdagoknak szól.

A törvénynek kétféle magyarázatra van a biró szájában: egyik a rabszolga, másik az ur számára.

Valamint az önuralkodással egyenlő lépést tart a belső megelégedés, szintugy követi a boszuságot – a boszuság feletti boszuság.

Megvetendő az ékárus, a ki nem füzi többé sinórra gyöngyeit, ha a vevők száma apadni kezd; kárhoztatni való a dalnok, a ki dalainak arany kincseit keble kincstárába zárja el azért, mert kevesen méltatják figyelemre a költészet isteni adományát.

Mellyik szultán hasonlithatja magát a költőhöz, minden szultánok szultánjához? A költő országa a véghetetlen költészet; a költő alattvalói az ezer meg ezer versek; a költő fegyverei a villámló gondolatok, mellyeket fejéből szór; a költő kincse a népek imádása; a költő öröksége, mellyet az egész világnak hagy hátra, a dicsőség, melly sirjánál cziprusok között mecsetet állit, s melly koszorukat fon még utódjainak is, századokról századokra, valamig nemzetségi törzsének egy ága örvend a nap világának.

– Ne örömest irj levelet, és a mit kaptál, azt el ne égesd; mert a levél tanubizonyság.

– Sokat láss, keveset csodálj; sokat hallj, keveset higyj; sokat tudj, keveset beszélj; sokat kerülj, keveset félj; sokat dolgozzál, keveset költs.

– Mikor eszel, soha se haragudjál, haragjában az ember azt sem tudja: ludpecsenyét eszik-e, vagy főtt bakancsot?

Asszonyok számára. = Ha férjetek ollykor kedvetlenséget mutat, soha se kérdezzétek: mi bajod? – Elmondja az ugy is, ha valami fontos dolog, míg a kérdezéstől jobban elvadul.

Leányok számára. = Az emberek nem örömest házasodnak. Ez nagy baj. Még pedig nagy baj az egész társadalomra nézve. Ha a fiatal leánykák a helyett, hogy idegen nyelveken csevegni s zongorákat kinozni tanulnak; tanulnának szorgalmasan a háztartás munkáival s a családélet hivatásával megismerkedni, akkor megszünnék a férfiak házasságiszonya.
http://epa.oszk.hu/ Olvasnivalók a régmúltból

2012. január 24., kedd

Háztartási és orvosi tippek




Háztartás;
 – Mikép kell a burgonyát főzni? Könnyen megeshetik, hogy elneveti magát minden gazdasszony, a ki e kérdést olvassa s talán még meg is neheztel, hogy még arra is akarjuk tanitani, a mit már minden nyolcz éves kis leány tud, ha egy párszor a konyhába bepillantott. De azért az is meglehet, hogy még a legtapasztaltabb szakácsné is be fogja vallani, hogy biz ő nem ugy főzte eddig a burgonyát, a mint mi ajánljuk. Pedig ez is igen egyszerü és próbált mód s mindössze ennyiből áll: Azt a vizet, mellyben a burgonyát akarjuk főzni, forraljuk fel elébb s azután forrva öntsük a burgonyára s ezt igy állitsuk a tűzre. Ha megfőtt azután a burgonya, szűrjük le róla tisztán a vizet; fedjük be jól s hagyjuk még egy pár perczig saját gőzében az edényben. Ekkor a burgonya sokkal jobb izü lesz, mintha hideg vizben állitjuk a tűzhöz s igy főzzük meg – a mint szokásban van mindenütt s a mint – csak vallja be kedves olvasónénk igazán –ön is szokta főzetni eddig a burgonyát (krumplit, kolompért, avagy pityókát). Kérjük, kisértse meg az általunk ajánlott módot.


Házi orvos régi tippje.

A lábak hidegsége ellen. A hideg lábak oly elterjedt baj, mint a tyukszem; s épen olly alkalmatlan mint ez. Mind azoknak, kik e bajban szenvednek, különösen ha iróasztalhoz kötve, ülő életmódot élnek, egy igen egyszerü és bebizonyult szer ajánlható: Végy egy pár ív papirost (legjobb a nyomtatási papiros), takard belé lábaidat s huzd rá czipődet vagy csizmádat; a minden másod nap váltsd fel uj papirossal.” Ebből áll az egész szer, melly már sok emberen segitett. –Az u. n. botosok, gyalogosok vagy felczipők viselése nem ér semmit, ezzel csak elkényeztetjük lábunkat s annak hidegségét el nem távoztatjuk. Ha azonban csakugyan felczipőkre, szorulunk a mi különösen városokban, sáros időben gyakran elkerülhetlen, akkor bőfelczipőket viseljünk, ne pedig a most divatos gummi-czipőket, mert ez a gummi (kaucsuk, mézga) megakadályozza a láb kigőzölgését s tul a rendén szorosan fekszi meg a lábat. A ki illy gummiczipőben tett egy utat, s azután hazaérve leült, tapasztalhatta, hogy lábai rendszerint azonnal meghidegültek. – A meleg lábviz sem ér e részben sokat, ez is csak elkényezteti a lábat; legjobb e tekintetben a hideg lábviz, csakhogy ezzel vigyázva kell bánni. Hideg lábviz után nem szabad azonnal veszteg ülni vagy lefeküdni, hanem addig kell utána mozogni, járni vagy szaladni, míg a lábak ismét visszanyerik természetes melegségöket. Tudunk egy esetet, midőn egy ember a hideg lábfürdő után ágyba feküdvén, csakhamar el is aludt. Elaludt az igaz, de egy fél óra mulva a legkellemetlenebb érzés között arra ébredt fel, hogy egész teste érzéketlen jéghideg, mint a halotté. Segitségért kiáltott, és csak hosszu dörzsölgetés után sikerült ismét az életmeleget visszavarázsolni testébe.

http://epa.oszk.hu/ Olvasnivalók a régmúltból

Pár tipp kertészkedő embereknek.



Nem az én tippjeim, régi újságokból gyűjtöttem össze. Az 1800-as évek közepéről és végéről gyűjtöttem ki.  A helyesírási hibákat békében hagytam, mert azok a korra jellemzőek. Belinkeltem azt a helyet, ahonnan hozzájutottam a régi írásokhoz. Legyünk kevésbé kritikusak velük.


káposzta-hernyók ellen

Az egész mesterség csak annyiból áll, hogy a mint észreveszi a gazdasszony e kellemetlen s kártékony vendégek megjelenését, kevés rozslisztet szitál a melegágyban levő palánt közé.
*
Káposzta-pillangót ellehet űzni, ha a káposzta közé egyegy szál dohányt vagy kendert vetünk.
*
Burgonyád nem lesz keserü, ha jó időben ásatod, s a hogy kiástad ugy nedvesen és nem megszáradva azonnal pinczébe vagy verembe teszed.
*
Gyümölcsfát termésbe lehet hozni eként: ősszel körülásod gyökereit, ügyelve hogy meg ne sértődjenek, s nagyságokhoz képest egy, vagy két itcze apró sót hintesz a gyökerek közé földdel elvegyitve.

http://epa.oszk.hu/ Olvasnivalók a régmúltból

2012. január 15., vasárnap

Kenyér és pálinka

Az 1800-as évek közepéről és végéről gyűjtöttem ki.  A helyesírási hibákat békében hagytam, mert azok a korra jellemzőek. Belinkeltem azt a helyet, ahonnan hozzájutottam a régi írásokhoz. Legyünk kevésbé kritikusak velük.
http://epa.oszk.hu/ Olvasnivalók a régmúltból

Régi recept :Krumplis kenyér.

 Ennek sütés-módja következő: Egy szakasztókosár (zsompor) liszthez kell főzni szintén akkora kosár krumplit; a költkovászszal épen ugy kell bánni, mint más kenyérnél; a megzuzott krumplit minden vizhozzáadás nélkül; a szokott kenyértésztánál merevebbre – keményebbre – kell gyúrni. – A mi liszt azután még marad, azt szépen összetakarítva jó meleg sós vizzel összegyúrva, és már ekkor a költtésztát is közé téve kell az egészet jól kidagasztani. – Az egész tehát ebből áll: jó költkovász, minél kevesebb viz, krumpli melegen. Hogy pedig a krumplizuzás finomul és minél gyorsabban történjék, az idemellékelt törőt, millyent én már évek óta használok – ajánlom.

A fotó származási helye: http://epa.oszk.hu/
A krumplitörő, a mint a kép mutatja, áll egy négyszögre kifaragott, négylábon álló hasáb-fából, mellynek közepén egy lyuk van vésve, ennek alsófelére apró lencseszem nagyságú lyukakkal ellátott bádoglap van erősen szegezve, mellyen a forrón berakott, megtisztitott krumpli az alatta levő edénybe a dugasz segítségével átnyomatik.


Pálinka készités vadgesztenyéből.

A vadgesztenyében nevezetes mennyiségü keményitőliszt, és e szerint tápláló anyag van, ugy hogy annak használata megjutalmazza az utánajárást. Először is lehet abból készitni rendes keményitőt, szint a szerint a mint a keményitőt más anyagból készitik. Annak liszte hasonlókép pótlékul szolgálhat a gabona liszthez, p. o. 2/3 rész rosz, és 1/3 rész gesztenyeliszt tökéletes jóizű fejér kenyeret ad, de erre nézve szükséges annak keserüségét a használat előtt kimosni, vagyis lúgsós vizzel (alkali) magából a gyümölcsből kivenni. Hasonlókép a vadgesztenye a pálinkagyárakban különösen használható. Szászországban 73–96 órányi vegyélesztés után egy véka zöldgesztenyéből – oda nem számitván az ahoz adott árpadarát, – kapnak mintegy 20 pint borszeszt 50 foknyi trallest vagy 1000 procentet, – ez nevezetes haszon, melly azért is figyelmet érdemel, mivel a kozmás iz eloszlatásával nem kell bibelődni.


2011. december 14., szerda

Hasznos tanácsok a régmúltból



Az 1800-as évek közepéről és végéről

Moly ellen.
Sokat olvastam már olly óvószerekről, mellyek által a ruha-molyt el lehet üzni, de azok csak igen rövid ideig lehetnek hasznosak, hanem a mit itt közlök, csalhatatlan: a mellett igen egyszerü, mert pusztán csak narancs héj. A használat következő: a narancs héját lehántván, a ruha-tartóba vagy bár hova, hol moly van, beteszszük, s ennek szaga, három nap alatt, egészen elveszti a molyokat. – Nem árt, ha hámozáskor a héjon, a bélből is hagyatik kis rész; egyedül abban kell óvakodónak lenni, nehogy a nedves narancs héj, bársony- vagy selyemhez érjen, mert ott, a kelme szinét elveszti. – Szintén igenhasznos a prémek között és ezt bátran ajánlom. – Ha évek multával, moly ismét jelentkeznék, a már kiszáradt narancs héját vizbe mártva, s a vizből kivéve, ismét azon helyre teszszük, hol moly van, ekkor ujra elüző vagy ölő erővel bir.
– Közli Mikolay János ref. lelkész.

http://epa.oszk.hu/vu

2011. december 12., hétfő

Egy régi recept, amit lassan felújíthatunk

 Nem az én tippjeim, régi újságokból gyűjtöttem össze. Az 1800-as évek közepéről és végéről gyűjtöttem ki.  A helyesírási hibákat békében hagytam, mert azok a korra jellemzőek. Belinkeltem azt a helyet, ahonnan hozzájutottam a régi írásokhoz. Legyünk kevésbé kritikusak velük.
http://epa.oszk.hu/ Olvasnivalók a régmúltból
 Egy régi recept amit lassan felújíthatunk, ha jól igyekszünk?

*
¸¸A kolozsvári „Hetilap” 82-ik számában „Fogarasi” aláirással sokkal természetesebb s egyszerűbb kenyérpótlékra figyelmeztet, s a Vasárnapi ujságot egyenesen felszólitja közleménye terjesztésére, melly szerint mult évben közlőnek egy nagynénje a kertjében nagy mennyiséggel termett sütő-tököt mindegyik felhasználta kenyérnek. Különösen kiemeli közlő, hogy a tök kenyértészta közé vegyitve nagyon szaporit, s jóizét azzal támogatja, hogy egy hirneves orvos jóizűt falatozott belőle. – A kezelés következő: A tököt meg kell tisztán hámozni, magvától megtisztitani, s darabokra apritva fazékba tenni, s elegendő vizben addig főzni mig lágyak lesznek a szeletek. 10 itcze liszthez 5 ittze főtt tököt kell keverni, ezt pedig 10 itcze vizzel összedagasztani „s többire nézve ugy bánni vele, mint más kenyér tésztával. – Azt irja továbbá a Hetilap, hogy a tök igen szaporitja a tésztát, és „sokkal jobb izt ad a kenyérnek mint a burgonya.” – Ha ez mind ugy van, miként megiratott, igen hasznos szolgálatot tett közlésével Fogarasi ur, szegényebb sorsu felebarátainak, mert egy láncz kukoricza között annyi tököt termeszthet a szegény ember, hogy egész évre elég lehet kenyérszaporitóul.
*
Mivel pedig a kenyérsütés körűl okosabb professort nem ismerünk a jó magyar gazdasszonynál, nekik ajánljuk a gyakorlati kisérleteket ezen uj felfedezéssel, s ha netalán kedvező eredménynyel fognának azok fizetni, szivesen fogadjuk az ide vonatkozó felvilágositásokat, s annak idejében közölni fogjuk t. olvasóinkkal.

Makk-kenyér. Boldog Isten, hová jutottunk! A téjjel mézzel folyó Kanahán közepében arról kezdünk értekezni, hogy mint lehet a bükkmakkból kenyeret sütni – emberek számára. Ne arról tanakodjál kedves gazdám, hanem iparkodják földedet jobban mivelni, trágyádat forditsd haszonra, mocsáraiddal ismertesd meg az alagcsöveket, homokodat kösd meg taraczkkal, vadvizeidet forditsd szabályos rétöntözésre, szerezd meg az angol gazdagabb búza fajokat, és gazdálkodjál okszerüen. Jó a bükkmakk, de csak szalonna képében, s Magyarországon mindig kell annyi buzának teremni, hogy minden embernek legyen ujig kenyere, s ha több van kelleténél, állitsatok takarék-magtárakat, ne bitangoljátok el a gabonát, akkor azután nem kell felfedeznünk a makk-kenyeret, melly felfedezés tudományos ismeretnek elég szép, de vigasztalásunkra elég sovány.
*
Vaj, repczeolajból. Egy külföldi vegyész (chemikus) nem rég fölfedezé, mint lehessen friss repczeolajból vajat késziteni, még pedig ollyat, melly az ételek- és süteményeknél az irósvajat teljesen pótolja. A tisztitott olajhoz némi vöröshagyma és sóvegyületet adott s ez által olly zsiradékot nyert, mellyet vaj gyanánt kenyérrel lehetett enni s mindennemü főzelék és süteményhez igen szapora zsir gyanánt használni. Hus, halak tojás- és tésztás étkek sütéséhez a rendes vajmennyiségnek egy harmada is elég a repczevajból sőt azt irják, hogy az ezen uj zsiradékkal sült sütemények jobb izüek s ajánlatosabb kinézésök is van. Németországon vizsgálat alá vették számos szakácsok, czukrászok, pékek stb. s mind a legjobb sikerünek tapasztalták. Lipcsében már nagyban üzik ez uj zsiradék gyártását. Fontja nem kerül többe 18 krajczárnál. Már Bécsben  is várják, hogy akadjon vállalkozója s a kisebb gazdasszonyok már előre örülnek, hogy a majarosok s vajárus asszonyok drágaságától s rátartiságától megmenekülnek. Igy segiti a tudomány leemelni a szegénység vállairól a terheket s gondokat.˝
Forrás:
http://epa.oszk.hu/00000/00030/00044/

2011. december 9., péntek

Pár tipp háziasszonyoknak

Pár tipp háziasszonyoknak.

Nem az én tippjeim, régi újságokból gyűjtöttem össze. Az 1800-as évek közepéről és végéről gyűjtöttem ki.  A helyesírási hibákat békében hagytam, mert azok a korra jellemzőek. Belinkeltem azt a helyet, ahonnan hozzájutottam a régi írásokhoz. Legyünk kevésbé kritikusak velük. Még tervezek gyűjteni, de ez elég sok időt vesz igénybe. Csak egy évit tudtam átlapozni.

                    Olvasnivalók a régmúltból



,, Tisztitó szer. A palaczkok tisztitására leginkább serétet, tojáshéjat, homokot, itatóspapirost, s ki tudja, mi mindent szoktak ajánlani. Mind ez azonban nem sokat ér. Sokkal jobban felel meg e czélnak egy marék fürészpor, meleg viz által kásává feleresztve. Ez elég, hogy a legpiszkosabb olajos palacz is nehány másodpercz alatt tökéletesen megtisztuljon. Általában a tiszta száraz fűrészpor olly tisztitó szer, mellyet korántsem becsülünk meg eléggé; annyi igaz, hogy sok ártalmas szappant és mocskos törlőrongyot lehetne vele megkimélni.
*
Moly ellen bundádat, vagy bár mi bőrrel bélelt ruhádat aként biztositod ha megtört apró kánfort, tört borsot, paprikát, vagy portubákot hintesz bélésibe, s igy teszed el a nem viselés idejére.
*
Sáros nadrágod megvizesitett s kifacsart spongyiával takarittasd, mi által megkimélődik kopás s szakadástól a mi dörgöléskor észrevehető. Igen ajánlom e módot.
*
Levegő-tisztitás a szobában. Legjobb, és legkellemetesebb szer a szobalevegő tisztitására a kávé. E végből megtöri az ember a jól kiszáradt zöld kávészemeket egy mozsárban, és azoknak porát hinti a nem nagyon meleg vaskemenczére. A fris pörkölt kávé is bádogba zárva és szobában széthordozva, elfojt mindenártalmas szagot.
*
Fehér nadrágodból, vagy ingedből a tentafoltokat nyár idején kiveheted, ha kerti zöld sóskalevéllel jól megdörgölöd, s megmosatod hideg vizben.
*
Torokfájás ellen igen hathatós szer ha a czéklát megreszeled s levét kezeddel kifacsarod s kevés timsót tészesz bele s ezzel gargarizálsz.
*
Gesztenyét, buza közt esztendőnél tovább is ellehet tartani minden romlás nélkül.
*
Poloska elleni szer.

Csalhatatlan szerk ezek ellen az alkalmatlan bogarak ellen a veresbogyóú bozda. Ezen növénynek gyenge friss leves gerezdeit egy fazékba teszik, vizet öntnek rá, és igy a tűzhöz teszik, és néhány óráig addig forralják, mig annak meglehetős sűrű, barna leve lesz. Ezzel bekenik vagy megmossák a poloskák tanyáját. Azonban szintén készitnek ujra illy szerű levet, azt, miután az ablakokat keményen bezárják, azon módon forró buzogva és gőzölögve a szoba közepére teszik, s addig tartják ott, mig az egész hely meg nem telik nagyon szagos gőzzel, és e szerint a poloskák örökre elpusztulnak. A barna mázt, mi a megszáradás után a butorokon látszik, könnyen le lehet mosni szappanos vizzel."
*

Forrás:
http://epa.oszk.hu/vu