2011. február 27., vasárnap

Ellentét

Havas tó
 Éles ellentét a két képen, amivel kísérleteztem. Egy tél és egy nyár.



Álmodozom a nyárról, ezért kísérleteztem a nyári képpel.

2011. február 25., péntek

Elbíztam magam.





Múlt héten lelkesedtem az első rügyektől. A pár kis virágkezdeményezéstől. Ma reggeli fotókat raktam be. Azóta is egyfolytában esik. Miért is gondoltam, hogy itt a tavasz? Mert olyan jó hinni. Élvezni a napsugarakat. Mintha mi is ujjá élednénk tőle.
Most erre várni kell egy kicsit. Most kijutott, visszamenőleg több évi? Behozza a természet a lemaradást. Vagy úgy döntött Ő is agresszívabb lesz. Persze még szerencse hogy a természet nem bosszúálló! Megy a maga útján.

Édes élet!




Szakemberek szerint a cukor ára jövő héten tovább emelkedik, eléri a 400 forintot is. Van egy kis cukorfelvásárlási láz.
 Ennek oka, hogy a cukor két harmadát importálják. A behozatal pedig nehézkes, ugyanis kevesebb cukrot tudnak előállítani a világon a szélsőséges időjárás miatt.
Csak tudnám, hogy miért kellett nekünk bezárni a cukorgyárakat. Ha ezt valaki elmondaná, annak örülnék....
Vagy a cukorrépa termelés csökkentése?????
Hm?????
Nem fogyasztok sok cukrot, de a méz is édesség, és ha oda begyűrűzik, akkor.

2011. február 20., vasárnap

Munkácsy évforduló.



Munkácsy: Pálmaházban
Munkácsy: Virágcsendélet
Munkácsy Mihály (1844-1900) a magyar festészet kivételes tehetségű és különleges sorsú egyénisége volt. Már életében ünnepelt és rendkívül sikeres festő, akinek műveiért Európa és Amerika gazdag műgyűjtői versengtek. Mind a mai napig Munkácsy a magyar művészet legismertebb képviselője.
Müncheni akadémián tanult festészetet Wagner Sándor műhelyében, tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Társulat támogatta. 1867-be visszatért Pestre, hol Eötvös József miniszter 800 forint ösztöndíjban részesítette Munkácsyt.


1891-be hozzáfogott az akkor épülő Országház számára megrendelt Honfoglalás c. képhez. A műhöz különböző embertípusokról számtalan fotótanulmányt készített Magyarországon. 1893-ban fejezte be a munkát.
Munkácsy: Honfoglalás

Mivel most évforduló van, elfér itt a bejegyzés.˝Az aranyecset ˝ mesterét kedveltem, szinte gyermekként. Pedig nem annyira a festményeit, mint az élettörténetét olvasgattam. ˝A nap szerelmese˝ tudott valamit, amivel maradandót alkotott. A restaurátoroknak kicsit sok a dolguk a festékanyagával, hogy maradandóak legyenek a művek, továbbra is. A honfoglalást órákig lehet nézegetni. Itt nem látszik, de a részletek aprólékos nézegetése az igazi élmény. Persze egy idő után vagy a kísérőnk, vagy az idő jelzi, hogy ennyi és vége. Mennyivel több képünk lenne, ha nem idegenben alkotott volna legtöbbet. A tehetségek akkor is elvándoroltak.( Ma szintén hasonló cipőben járunk).