Oldalak

2012. május 7., hétfő

Cserebogarak halhatatlansága


Hogy ez mennyire igaz, azzal nem vitatkozom. Hiszen ha a generációs szaporulatot nézzük akkor azok. Én most ebben az évben megjelent mennyiséggel vagyok kicsit megakadva.
Egyik késő este kimentem a csillagokba gyönyörködni. Jó néhány az arcomnak csapódott. A vasárnapi sétánál, viszont a tölgyfák levelein tömegesen voltak.
Az utódjaik sok kárt okoznak..... de mi lesz a legközelebbi alkalommal?
Leszaladt egy generáció. Három vagy négy év múlva, ennek a generációnak az utódjai repülnek a nászra. Gyorsan megszaporodik a létszám. Már csak a madarak maradtak meg reménységnek. Elég szorgalmasan dolgoznak.
Nekem most olyan érzésem van, hogy a nagy maximum is megjelent, ami harminc év körül szokott lenni.

9 megjegyzés:

  1. Azt hiszem a természet rendezi még az ilyen veszélyt a táplálkozási lánccal.
    Gyönyörűek a képeid az erdöről.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm, pedig most nem a szépség volt a célom.

    VálaszTörlés
  3. nice and useful, thanks and wish you a wonderful day.

    VálaszTörlés
  4. Nekem két hete vidéken nem az arcomnak, hanem a szemembe csapódott. De nem egyszerűen. Oké én is téptem a bicajjal, mint a meszes, mert semmi nincs rajta, és főútra keveredtünk egy ismerősömmel, féltem, hogy megállít a rendőr és megbüntet.Szóval jó gyorsan mentünk, de épp este fele volt, és jó gyorsan jött az egyik cserebogár. Pffff bele a szemembe csapódott. Akkor kicsit könnyezett, (na a szemem és nem a cserebogár), de mire hazaértem, a jobb szemem fehérje bevéresedett. És napokig véres is volt. aztán szép lassan felszívódott.

    VálaszTörlés
  5. Akkor én szerencsésebb voltam. Vagy gyávább, mert e kezem a szemem elé kaptam. Én is nagyon szeretek tekerni, ha szabad az út akkor egy kicsit a nyári melegbe gyorsítok. lehűl a levegő körülöttem. Két hete körül volt a dömping a cserebogaraknál, azt hiszem egy része már befejezte a rajzást.

    VálaszTörlés

Köszönöm a hozzászólást!