Ehhez nem is kell igazi szöveg. Csak egyszer valahogy a gépem elé került. Biztos valami sütemény is volt aznap. Most fedeztem fel hogy még a mappába díszeleg. Sima csirkemell megpárolva, egy kis hagymával. Színesítő azt hiszem, csak piros arany volt. Mindig megfogadom rögtön leírom ha valamit lefotózok, de elmarad néha. Persze a feledékenység......
2010. november 30., kedd
2010. november 25., csütörtök
Karfiolos nemtommi
Akkor vegyünk le egy kicsit a derékméretből. Ehhez a főétkezésekbe is kell szigor magammal szemben.
Mennyiséget nem írok, ez egy szabadon alakítható étel. Ki mit szeret abból tesz többet.
Gyengén sós vízbe pár karfiolrózsát pároltam( nem párat, de a többi a családnak, rakott karfiolnak, majd azt is leírom, ha el nem felejtem).
Néhány apró krumplit megfőztem. (ha nagyobb akkor felvágva) Két kis szál sárgarépát is hosszába szeltem és megpároltam. Mindezeket ugyanabba a vízbe.
Hőálló edénybe raktam őket, és megszórtam petrezselyem zölddel. Étkezés kezdete előtt pár perccel kevés reszelt sajtot szórtam rá (fotón ebbe az állapotba van). Mikróba, és már ehetem is.
A levet persze nem dobtam el.
Karcsúsító leves
A karfiolos ˝nemtommi˝ maradék levébe kicsit raktam vissza a párolt dolgokból. Kevés petrezselyemzölddel megszórtam, és bemeséltem magamnak hogy ez a leves.
Még csak nem is volt rossz.
2010. november 16., kedd
Csak úgy.
Valahogy erről lemaradt a keret is. Apró kis csavargásom emlékeiből pár darab, amiből kicsit több felvétel lett a kelleténél . Erre már rakpart se volt, Úgy mondanám a madár sem járt erre.
A fölső rakparton sétálgatok. Persze mire a köd kicsit is felszállt elfáradtam, kezdtek a gondolataim az IC felé járni.
Na erre nagyon emlékezek, mert még utána egy másik hídig elsétáltam. Utólag éreztem a lábamban. A szép dolgok amiket láttam megvigasztaltak a fáradtságért. Most szép tiszta volt a Tisza. Kora tavaszi út is tervbe van, de a fotók aligha fognak akkor sikerülni...
A fölső rakparton sétálgatok. Persze mire a köd kicsit is felszállt elfáradtam, kezdtek a gondolataim az IC felé járni.
Na erre nagyon emlékezek, mert még utána egy másik hídig elsétáltam. Utólag éreztem a lábamban. A szép dolgok amiket láttam megvigasztaltak a fáradtságért. Most szép tiszta volt a Tisza. Kora tavaszi út is tervbe van, de a fotók aligha fognak akkor sikerülni...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)