Az alföldön is gyakoribbak a belvizek, lassan még a homok víznyelő képessége is befejeződik. Pedig ha az is elázik, komoly ökológiai probléma lesz. Nemhogy agrár, de semmilyen ország sem leszünk. Amit esetleg a természet nem tesz tönkre, azt meg majd mi emberek elintézzük. Most hogy pár kilométer utaztam, csupa vizet láttam. Magas művelésű szőlők, kilógva a vízből. Érdekes volt, hogy a gyalogszőlők között is megcsillant a víz. Este is felcsillant néhol a sötétben.
,, A belvízvédekezés vízgazdálkodási feladatainak távlati stratégiáját az éghajlatváltozás alapvetően nem befolyásolja; továbbra is fel kell készülni tél végén-tavasz elején szélsőséges belvizek kialakulására. A belvízvédekezést sokkal inkább befolyásolja a területhasználat alakulása, ezért a belvízvédekezés és a területhasználat fejlesztését egymással összhangban célszerű végezni."
A fák törzse is kapott a csapadékból. Mintha tavak lennének, pedig legelő. Mikor a Duna szaladt végig az alföldön 1940-es években, az csak pár napig tartott. Okozott kárt, de nem marad ott sokáig, a talaj elitta.
Az idézet Szlávik Lajos :SZÉLSŐSÉGES hidrológiai HELYZETEK ÉS AZ ÁRVÍZI-BELVÍZI BIZTONSÁG
Időjárás - éghajlat - biztonság (2005/7 818.o.)
,,A 20. század utolsó és a 21. század első esztendeiben mintha megismétlődni látszottak volna az 1940-es évek elejének történései. Hazánk időjárása az 1930-as években határozottan száraz jellegű volt, s ennek tetőpontját az 1935. évi aszály jelentette. A negyvenes évek elején azután változott az időjárás jellege és így a vízállapotok is: 1940-41-ben hatalmas árvizek pusztítottak a hazai folyókon, és az Alföldet óriási mértékben öntötték el a belvizek."
Szinte restellem, hogy én remekül éreztem magam, csak az bosszantott, hogy fotót nem nagyon lehetett csinálni. Összesen öt darab készült a párás ködös időben, de még az is vacak lett. Sajnálom, de a saját szavaim ehhez kevésnek éreztem.