Múlt héten lelkesedtem az első rügyektől. A pár kis virágkezdeményezéstől. Ma reggeli fotókat raktam be. Azóta is egyfolytában esik. Miért is gondoltam, hogy itt a tavasz? Mert olyan jó hinni. Élvezni a napsugarakat. Mintha mi is ujjá élednénk tőle.
Most erre várni kell egy kicsit. Most kijutott, visszamenőleg több évi? Behozza a természet a lemaradást. Vagy úgy döntött Ő is agresszívabb lesz. Persze még szerencse hogy a természet nem bosszúálló! Megy a maga útján.