A c-boxom nem fért el a másik oldalamon, de még szükség lehet rá.
--------------------------------------------------
----------------------------------------------------
A photoshopos oldalé is itt lesz.
2012. szeptember 14., péntek
Köszönöm!
Kedves Névtelen! Őszintén köszönöm, hogy növeled az oldalam látogatottságát, kikapcsoltam az értesítőküldést, nehogy ne férjen be a leveled, és ez miatt kimaradjon, vagy más gondod legyen. Legalább 100 ezerig ne hagyd abba. Bár a 200 ezer is örömmel tölt el. A leveled a díjak és a kedvencek közé teszem, hiszen ez megtisztelő, hogy ennyit dolgozol egy ismeretlennel.
Igaz barát vagy.. Hólabda!
Udvariasan ki is törlöd a hozzászólásokat, hát ez a csuklóm is kíméli a plusz munkától.
Igaz barát vagy.. Hólabda!
Valószinű idő-próféták I.
Néhány régi megállapítás a gépemen maradt a régmúlt kutatásomból, felrakom őket. A kor helyesírásának megfelelően, mert úgy az igaz.
Átalánosan el van terjedve azon tévedésen nyugvó szokás, hogy a következő évszak minőségét annak kezdetén tapasztalt egyes tüneményekből, minők péld. korai eper, egyes fecskék korai megjelenése sat. próbálgatják előre megjósolni. E tünemények csalékonyak, s többnyire csak enyhe télnek, vagy a megelőző ősz szép időjárásának következményei. Egy fecske bizonyára még nem jelent nyarat; de több gondosan észlelt légtüneményből átalában meglehetősen biztos kővetkeztetést vonhatunk a legközelebb beállandó évszak minőségére. Nedves ősz után, ha rá enyhe tél következett, közönségesen száraz és hideg tavaszt várhatunk. Ha a nyár rendkivül nedves, a legközelebbi tél zordon lesz, mert a föld melegsége a szokatlan kigözölgés által elvész. Esős nyár után a vadrózsabokrok a rendesnél nagyobb mennyiségü gyümölcsőt teremnek; ezen bokrok szokatlan termékenysége rendszerint igen hideg tél előjeleül szokott tekintetni.
Nagy viharok, esőzések vagy más heves rázkódásai a felhőknek, a válság egy nemét idézik elő a légkörben, ugy hogy rendszerint hónapokig tartó jó, vagy rosz idő lesz azok eredménye. Terméketlen esztendőre többnyire esős tél következik, valamint a hideg barátságtalan ősz zordon tél előjele. Nagyon hideg hónapok, vagy évszakokra rendszerint sok eső és hideg nyár következik.
De lássuk egyenkint azon jeleket, mellyekből időváltozást lehet jósolnunk, még pedig 1) a növények, 2) az állatok országából, végre pedig egyéb légköri észleletek szerint.
1. Növények. Lehetlen, hogy némelly növények rendkivüli érzékenysége magára ne vonja figyelmünket. Azon növények közt, mellyek éghajlatunk alatt átalában el vannak terjedve, igen sokan csalhatlan jelekkel birnak, mellyek esőt vagy más légköri változást megjósolnak. Némelly virágok kinyilta és bezáródása nem annyira a világosság hatásának, mint inkább a légkör sajátságának tulajdonitandó, s kinyiltuk vagy összevonódásuk annak közel megváltozását jelentik.
A csirizes madárhur (stellaria media) természeti légmérőnek tekinthető; mert ha apró fehér virágai bezáródnak, bizonyos,hogy nemsokára esőzés áll be, mig száraz időben e virágocskák rendszerint reggel 9 órától délig teljesen kinyilva maradnak. Eső után lecsüggnek, de nehány nap mulva ismét visszanyerik természetes egyenes állásukat.
A szegfű csak napsugárra nyilik meg, s este felé vagy eső előtt becsukódik.
A piros tikszem (anagallis arvensis) joggal neveztetik „szegény ember légmérőjének.” E kisded növény egész nyáron át virágzik tarlóföldeinken és kerteinkben. Ha szép apró vörös virágai reggel egészen kinyilnak, rendszerint szép napot várhatunk; de ha gyengéd szirmai zárva maradnak, bizton esőre számithatunk.
A bakszakál (tragopogon pratensis) ködős időben nem nyilik meg. Az a különős sajátsága van, hogy délben öszevonja szirmait, miért is némelly vidéken a parasztgyerkőczök ebből szokták a delet meghatározni.
Keiths növénytanában határozottan állitja, hogy ha a szibériai dudva-csorbóka (Saudistel) éjjel zárva van, a következő nap szép lesz, s ha kinyilik, köd és eső fog bekövetkezni.
Ha az afrikai gyűrűvirág (calendula pluvialis) még 7 órakor reggel, vagy este zárva marad, esőre számithatunk. Ha a lóhere leveleit összehuzza, égiháborut és záporesőt várhatunk. A kornisfű felnyitja kék szemeit, a déli napot üdvözlendő, de eső előtt becsukódik. A dicsőfű (szigoráll, veronica chamaedris), a tüskebokrok közönséges kedencze, szirmait eső előtt bevonja, de ha megszünt esni, ujra kiderül.
A madársóska (oxalis acetosella), ha az éj közeledik, hármas leveleit összevonja, mert fölötte gyenge alkotásuak, s virágait a földre ereszti, illy módon oltalmazván leggyengédebb részeit; mihelyt azonban a hajnal felpirul, ujra kifejti szépségét.
A holgyomál (Habichtskraut) legtöbb faja szintén hajnalban nyilik, s délután összehuzódik. A katáng (cychorium intybus) szép virágai megjelentik a hajnal kezdetét. A növényvilág egy más faja t. i. az ökörszem aranyvirág (bellis perennis), szintén méltó a megemlitésre, melly napkeltével megnyilik, alkonyatkor pedig összevonódik.
A nagy fehér százszorszép (chrysantheum leucantheum) előre megjósolja a zivatart, előtte bezárván virágait.
A dérdaravirág (draba alpina), az ezerjófű, a télizőld, éjjelre mind lebocsátják virágukat, mindha aludnának, nehogy az esőtől még nedves lég virágporukat megkárositsa.
A fehér vizililiom (nymphaca alba) és többen a kétfalkásokhoz tartozó növényekből a csendes tiszta vizben leveleiket nappal kiterjesztik, éjjelre pedig összevonják.
Forrás: http://epa.oszk.hu/
Valószinű idő-próféták.
Átalánosan el van terjedve azon tévedésen nyugvó szokás, hogy a következő évszak minőségét annak kezdetén tapasztalt egyes tüneményekből, minők péld. korai eper, egyes fecskék korai megjelenése sat. próbálgatják előre megjósolni. E tünemények csalékonyak, s többnyire csak enyhe télnek, vagy a megelőző ősz szép időjárásának következményei. Egy fecske bizonyára még nem jelent nyarat; de több gondosan észlelt légtüneményből átalában meglehetősen biztos kővetkeztetést vonhatunk a legközelebb beállandó évszak minőségére. Nedves ősz után, ha rá enyhe tél következett, közönségesen száraz és hideg tavaszt várhatunk. Ha a nyár rendkivül nedves, a legközelebbi tél zordon lesz, mert a föld melegsége a szokatlan kigözölgés által elvész. Esős nyár után a vadrózsabokrok a rendesnél nagyobb mennyiségü gyümölcsőt teremnek; ezen bokrok szokatlan termékenysége rendszerint igen hideg tél előjeleül szokott tekintetni.
Nagy viharok, esőzések vagy más heves rázkódásai a felhőknek, a válság egy nemét idézik elő a légkörben, ugy hogy rendszerint hónapokig tartó jó, vagy rosz idő lesz azok eredménye. Terméketlen esztendőre többnyire esős tél következik, valamint a hideg barátságtalan ősz zordon tél előjele. Nagyon hideg hónapok, vagy évszakokra rendszerint sok eső és hideg nyár következik.
De lássuk egyenkint azon jeleket, mellyekből időváltozást lehet jósolnunk, még pedig 1) a növények, 2) az állatok országából, végre pedig egyéb légköri észleletek szerint.
1. Növények. Lehetlen, hogy némelly növények rendkivüli érzékenysége magára ne vonja figyelmünket. Azon növények közt, mellyek éghajlatunk alatt átalában el vannak terjedve, igen sokan csalhatlan jelekkel birnak, mellyek esőt vagy más légköri változást megjósolnak. Némelly virágok kinyilta és bezáródása nem annyira a világosság hatásának, mint inkább a légkör sajátságának tulajdonitandó, s kinyiltuk vagy összevonódásuk annak közel megváltozását jelentik.
A csirizes madárhur (stellaria media) természeti légmérőnek tekinthető; mert ha apró fehér virágai bezáródnak, bizonyos,hogy nemsokára esőzés áll be, mig száraz időben e virágocskák rendszerint reggel 9 órától délig teljesen kinyilva maradnak. Eső után lecsüggnek, de nehány nap mulva ismét visszanyerik természetes egyenes állásukat.
A szegfű csak napsugárra nyilik meg, s este felé vagy eső előtt becsukódik.
A piros tikszem (anagallis arvensis) joggal neveztetik „szegény ember légmérőjének.” E kisded növény egész nyáron át virágzik tarlóföldeinken és kerteinkben. Ha szép apró vörös virágai reggel egészen kinyilnak, rendszerint szép napot várhatunk; de ha gyengéd szirmai zárva maradnak, bizton esőre számithatunk.
A bakszakál (tragopogon pratensis) ködős időben nem nyilik meg. Az a különős sajátsága van, hogy délben öszevonja szirmait, miért is némelly vidéken a parasztgyerkőczök ebből szokták a delet meghatározni.
Keiths növénytanában határozottan állitja, hogy ha a szibériai dudva-csorbóka (Saudistel) éjjel zárva van, a következő nap szép lesz, s ha kinyilik, köd és eső fog bekövetkezni.
Ha az afrikai gyűrűvirág (calendula pluvialis) még 7 órakor reggel, vagy este zárva marad, esőre számithatunk. Ha a lóhere leveleit összehuzza, égiháborut és záporesőt várhatunk. A kornisfű felnyitja kék szemeit, a déli napot üdvözlendő, de eső előtt becsukódik. A dicsőfű (szigoráll, veronica chamaedris), a tüskebokrok közönséges kedencze, szirmait eső előtt bevonja, de ha megszünt esni, ujra kiderül.
A madársóska (oxalis acetosella), ha az éj közeledik, hármas leveleit összevonja, mert fölötte gyenge alkotásuak, s virágait a földre ereszti, illy módon oltalmazván leggyengédebb részeit; mihelyt azonban a hajnal felpirul, ujra kifejti szépségét.
A holgyomál (Habichtskraut) legtöbb faja szintén hajnalban nyilik, s délután összehuzódik. A katáng (cychorium intybus) szép virágai megjelentik a hajnal kezdetét. A növényvilág egy más faja t. i. az ökörszem aranyvirág (bellis perennis), szintén méltó a megemlitésre, melly napkeltével megnyilik, alkonyatkor pedig összevonódik.
A nagy fehér százszorszép (chrysantheum leucantheum) előre megjósolja a zivatart, előtte bezárván virágait.
A dérdaravirág (draba alpina), az ezerjófű, a télizőld, éjjelre mind lebocsátják virágukat, mindha aludnának, nehogy az esőtől még nedves lég virágporukat megkárositsa.
A fehér vizililiom (nymphaca alba) és többen a kétfalkásokhoz tartozó növényekből a csendes tiszta vizben leveleiket nappal kiterjesztik, éjjelre pedig összevonják.
Valószinü idő-próféták II.
Néhány régi megállapítás a gépemen maradt a régmúlt kutatásomból,
felrakom őket. A kor helyesírásának megfelelően, mert úgy az igaz.
..... folytatás
2. Állatok. A négylábuak közől többen nyugtalanságuk és sajátságos mozdulataik által előre megjósolják a bekövetkezendő időváltozást. Ha a lovak nyakukat kinyujtják, sokat nyeritenek, kitágitott orrlyukakkal lélekzenek, s a legelőn fejőket lehajtva összecsoportosulnak, esőt várhatunk. Ha a juhok a legelőn ide s tova futkosnak, s nyugtalanul ugrándoznak, az időváltozás bizonyos. Rosz időt várhatunk, ha a szamarak füleiket előre lecsüggesztik, vagy ha falhoz vagy fához dörgölőznek. A sertésekha rosz időt éreznek, nyugtalankodnak, erősen röfögnek, s az ólba vonulnak. Eső előtt az ebekálmosak és lusták, egész nap a tűz mellett hevernek s az étel iránt ellenszenvvel vannak, kivéve a fűvet. Ha a macskák vidorságukat elvesztik, s a házban maradnak, rövid idő alatt nedves vagy szeles idő fog beállni. Ha végre az egerek és patkányok szokatlanul nyugtalankodnak, s az egerek a mezőt és vermeket elhagyják, bizonyosak lehetünk benne, hogy legközelebb eső lesz.
Ha a békák lyukaikból nagy számmal előjőnek, – ha a giliszták a földből kimásznak, – ha a vakondok a földet szemlátomást több helyt felturják, – ha az ökrök előlábukat nyalogatják, – mindez esőt jelent. A szalonkák, rigók és más vándormadarak kora megjelenéséből zordon télre lehet következtést vonni. Bagolyhuhogás rosz időben, küszöbön álló szép időre mutat. A kék czinege kétségtelen időváltozást jelent. Dr. Thornton állitja, hogy nehány év előtt volt neki egy kék czinegéje, mellynek kék tollán, esős időben zöld, szép időben pedig, ha eső közeledett, szürke vonás támadt.
Ha a darvak rendkivül magasan, csendesen és sorban repülnek, ez szép idő előjelének tartatik; ellenben ha rendetlenül repülnek, s gyorsan nagy lármával visszaszállnak, szeles időt várhatunk. Ha a madarak a fővényben szokottnál gyakrabban fürdenek, eső közeledik; ugyanezt jelentik a kakasok, ha szokatlan időben kukorikolnak. Ha a pávák éj idején kiabálnak, az eső nem fog soká kéni. Ha a hollók a légben magasan ide s tova repkednek, s ha az éneklőmadarak késő estig énekelnek, az idő szép marad.
A békák brekegése szép időt jelent. Ha a ludak és kácsák nyugtalanul ide s tova repkednek, a vizben gyakran bukdácsolnak, vagy nagy lármát csapnak; továbbá ha a galambok házaikba lassan visszatérnek, bizonyosak lehetünk benne, hogy másnap esni fog. Továbbá esőt vagy szelet jósolnak a verebek, ha sokat csiripelnek; a fecskék, ha nagyon alant repülnek, s ha repülés közben szárnyaikkal a viz tükrét érintik. Ha a pacsirták vagy sasok magasra felszállnak, s ott hosszabb ideig lebegnek, – ez rendszerint szép időt jelent. Jégmadár megjelenése is ugyanezt jelenti. Ha a varjak későn mennek alunni, jele, hogy legközelebb esőnk lesz; ennek oka világos: a varjak kukaczok és gilisztákkal táplálkoznak, ezek pedig, főleg az utóbiak, az esőt megelőző este szoktak előbujni.
Forrás: http://epa.oszk.hu/
..... folytatás
2. Állatok. A négylábuak közől többen nyugtalanságuk és sajátságos mozdulataik által előre megjósolják a bekövetkezendő időváltozást. Ha a lovak nyakukat kinyujtják, sokat nyeritenek, kitágitott orrlyukakkal lélekzenek, s a legelőn fejőket lehajtva összecsoportosulnak, esőt várhatunk. Ha a juhok a legelőn ide s tova futkosnak, s nyugtalanul ugrándoznak, az időváltozás bizonyos. Rosz időt várhatunk, ha a szamarak füleiket előre lecsüggesztik, vagy ha falhoz vagy fához dörgölőznek. A sertésekha rosz időt éreznek, nyugtalankodnak, erősen röfögnek, s az ólba vonulnak. Eső előtt az ebekálmosak és lusták, egész nap a tűz mellett hevernek s az étel iránt ellenszenvvel vannak, kivéve a fűvet. Ha a macskák vidorságukat elvesztik, s a házban maradnak, rövid idő alatt nedves vagy szeles idő fog beállni. Ha végre az egerek és patkányok szokatlanul nyugtalankodnak, s az egerek a mezőt és vermeket elhagyják, bizonyosak lehetünk benne, hogy legközelebb eső lesz.
Ha a békák lyukaikból nagy számmal előjőnek, – ha a giliszták a földből kimásznak, – ha a vakondok a földet szemlátomást több helyt felturják, – ha az ökrök előlábukat nyalogatják, – mindez esőt jelent. A szalonkák, rigók és más vándormadarak kora megjelenéséből zordon télre lehet következtést vonni. Bagolyhuhogás rosz időben, küszöbön álló szép időre mutat. A kék czinege kétségtelen időváltozást jelent. Dr. Thornton állitja, hogy nehány év előtt volt neki egy kék czinegéje, mellynek kék tollán, esős időben zöld, szép időben pedig, ha eső közeledett, szürke vonás támadt.
Ha a darvak rendkivül magasan, csendesen és sorban repülnek, ez szép idő előjelének tartatik; ellenben ha rendetlenül repülnek, s gyorsan nagy lármával visszaszállnak, szeles időt várhatunk. Ha a madarak a fővényben szokottnál gyakrabban fürdenek, eső közeledik; ugyanezt jelentik a kakasok, ha szokatlan időben kukorikolnak. Ha a pávák éj idején kiabálnak, az eső nem fog soká kéni. Ha a hollók a légben magasan ide s tova repkednek, s ha az éneklőmadarak késő estig énekelnek, az idő szép marad.
A békák brekegése szép időt jelent. Ha a ludak és kácsák nyugtalanul ide s tova repkednek, a vizben gyakran bukdácsolnak, vagy nagy lármát csapnak; továbbá ha a galambok házaikba lassan visszatérnek, bizonyosak lehetünk benne, hogy másnap esni fog. Továbbá esőt vagy szelet jósolnak a verebek, ha sokat csiripelnek; a fecskék, ha nagyon alant repülnek, s ha repülés közben szárnyaikkal a viz tükrét érintik. Ha a pacsirták vagy sasok magasra felszállnak, s ott hosszabb ideig lebegnek, – ez rendszerint szép időt jelent. Jégmadár megjelenése is ugyanezt jelenti. Ha a varjak későn mennek alunni, jele, hogy legközelebb esőnk lesz; ennek oka világos: a varjak kukaczok és gilisztákkal táplálkoznak, ezek pedig, főleg az utóbiak, az esőt megelőző este szoktak előbujni.
Forrás: http://epa.oszk.hu/
Valószinű idő-próféták III.
Néhány régi megállapítás a gépemen maradt a régmúlt kutatásomból,
felrakom őket. A kor helyesírásának megfelelően, mert úgy az igaz.
...folytatás
A rovarok, mellyek minden légköri változásra nagyon érzékenyek, igen jó időjósok.
Ha a szunyogok alkonyatkor összecsoportosulnak, és mintegy oszlopszerüleg forognak, bizton számithatunk jó időre. Ha napnyugta előtt a szabad légben fel s alá repkedve mintegy játszanak, forró napunk lesz, de ha ezt árnyékban teszik, enyhe, meleg esőt várhatunk; ha pedig az arrajárókat megcsipkedik, sok eső, vagy hideg napok fognak bekövetkezni.
A pókok mindenféle rovar közt tán legbiztosabban megjósolják az időváltozást. Egy „Taschen-Barometer” czimű kis német munkácskában e tárgyról következő észleleteket olvastunk: E megvetett kis rovar az időváltozást 10 – 12 nappal előbb megjósolja. A következő észleletek szolgáljanak e tekintetben némi utmutatásul. Ha az idő szélre vagy esőre akar fordulni, a pókok hálóik végszálait, mellyeken az egész háló függ, nayon rövidre huzzák össze, s gondosan megerősitik. Ellenben ha a hálók végszálai igen hosszak, 10 –14 napig tartó derült időt várhatunk. Ha a pókok nem munkálkodnak, közönségesen eső szokott beállani; de ha eső alatti időben dolgoznak, ez annak a jele, hogy az eső csakhamar megszünik, s rá tartós jó idő következik. A pókok rendszerint minden 24 órában valamit változtatnak hálóikon. Ha ez estefelé 6 – 7 óra tájban történik, azt jelenti, hogy a bekövetkezendő éj derült és nyugott lesz.
Ködös és nedves időre lehet kilátásunk, ha a legyek csipnek, és nyugtalanabbak, mint rendesen. Sok rovar elveszti hallását, ha légmérsékletük megcsökken, s ha ez a fagyponthoz közeledik, elvesztik eszméletüket, és táplálékot nem vesznek magukhoz. A hangyák nevezetes kivételt képeznek e szabály alól, mert ezek nem merevednek meg, mig a hévmérő 27 F. fokot nem mutat. Ha a méhek nem röpködnek szerte, mint rendesen szoktak, hanem a kasban benn vagy kivül rajta maradnak, az eső nemsokára beköszönt.
Nyáron át könnyen megtudhatjuk előre az időváltozást, ha a hangyák mozdulatait figyelemmel kisérjük. Minál szebb idő van, annál szorgalmasabbak e parányi állatkák. Egy hires természetbuvár a következő esetet beszéli el: Egykor szemlélgeté a hangyákat, mint hurczolták elő d. e. 11 órakor tojásaikat, s szokásuk ellenére már d. u. egy órakor ismét visszhordták azokat a legnagyobb sietséggel. Minthogy a nap épen forrón sütött, s az ég tökéletesen derült volt, semmikép sem tudta ez eljárás okát kitalálni; de csodálkozása mintegy félóra mulva megszünt, – az ég hirtelen beborult és erős zápor esett. Kétségkivül ez volt oka a kis hangyák rendkivüli tevékenységének. Ők pontosan megérzik az eső közeledtét, s ahhoz alkalmazzák magukat. – Ki a hangyák mozdulatait folytonos figyelemmel kiséri, aligha téved a legközelebbi idő minőségének meghatározásában.
A nadályok (póczák) hasonlag igen nagy mértékben birnak azon sajátsággal, hogy az időváltozást előre megjósolják. Derült hideg időben a piócza mozdulatlanul, csigamódra összetekerőzve marad az őt záró edény fenekén. Ellenben esőzés vagy havazás előtt az üveg felső részére mászik, s hosszabb ideig ott marad, ha az esőzés erős, vagy tartós; ha ellenben csak futó eső van, ismét leszáll a fenékre. Ha az esőt vagy havazást szél is követi, a piócza nagy gyorsasággal tekerőzik maga körül, s mozgása rendszerint csak akkor szünik meg, ha a szél lecsillapult. Égiháboru közeledtekor rendkivül nyugtalan, s rángatózva csapdossa az üveg boritékát. Nevezetes, hogy a piócza, habár az idő szép, és mi sem a légmérő szerint, sem érzékeink által legkevesebbé sem sejtünk is időváltozást, – ha helyzetét megváltoztatja, vagy csendesen ide s tova mozog, a megfelelő időváltozás 24 óra alatt be fog következni.
Záradékul a beállandó esőzésnek még nehány biztos előjelét emlitjük meg. Ha folyam vagy rétség főlött este fehér ködöt látunk, melly másnap reggel a nap előtüntére fölszáll, derült napunk lesz. Öt-hat egymásután felszálló ködfelleg esőt jelent. A hol magas hegyek vanak, és a környéket boritó köd reggel ezen hegyekre vonul s azok tetejére ül, szép időre számithatunk; ellenben ha a köd a hegyeken lebeg, s erdőségek felé huzódik, nemsokára esni fog. Átalános köd napkelte előtt holdtőltekor, szép időre számithatunk; ellenben ha a köd a hegyeken lebeg, s erdőségek felé huzódik, nemsokára esni fog. Átalános köd napkelte előtt holdtőltekor, szép időre mutat. Ha ujholdkor ködös időnk van, holdtöltekor, ha pedig holdtöltekor ködős az idő, ujholdkor várhatunk esőt. – Sok esőzéskor a felhők felduzzadnak, s szemlátomást megszaporodnak, különősen pedig zivatar előtt. Ha a bárányfelhő középen át nem látszó, szélein pedig világos, ez hideget jelent, mellyet eső, hó, vagy jégeső követ. Ha a légben fehér vonalokban gyapotpehelyhez hasonló felhők képződnek, szelünk s valószinűleg esőnk is lesz. Ha az ég egészen be van borulva, s alább kis barna felhődarabok uszkálnak, ez biztos jele az esőnek, melly hihetőleg tatós lesz. Kettős felhőtódulat mindig esőt, s nyáron zivatart jelent.
Ha szép nap után a fű nagyon harmatos, bizonyosak lehetünk benne, hogy a következő nap is szép derült lesz; ellenkező esetben, s ha szél nem fú, az eső nem fog elmaradni. Az alkonypir szép idő jele; de ha e pir a láthatár felett nagyon magasan elterjed, történjék ez este vagy reggel, vagy szél lesz, vagy eső, vagy mindakettő. Ha a lég esős időben tengerzöld szint nyer, az eső növekedik.
Ha a levegő ködös, s a napot elhalványitja, vagy ha éjjel a hold és csillagok homályosan fénylenek s a holdnak ugynevezett udvara van, bizonyosan esőt kapunk. Ha a nap leszálltakor halványnak tünik fel, vagy felhők mögött nyugszik le, rosz időre számithatunk. Ha a hold halvány és zavaros szinű, eső lesz; ha veres, szelet, s ha derült időben természetes szinében látszik, szép időt várhatunk. Ha egész hónapon esős idők járnak, változáskor az ég kiderűl, de az eső nehány nap mulva valószinűleg megujul; ha azonban az egész hó átalában szép napkból áll s változáskor eső esik, ugy a szép idő négy-öt nap mulva gyanithatólag visszatér. Ha a lemenő napot aranyszinű, s biborszinü vonalok kisérik, a következő nap derült lesz.
Ha a szél irányát gyakorta változtatja, az eső meglehetősen bizonyos. Ha fordulása a nap utját követi, szép, ellenkező esetben rosz időt várhatunk. A szél sipolása vagy zugása biztos jele az esőnek. Északi fényre meleg napok után közönségesen hideg áll be. A csillaghullás szelet jósol.
Eső előtt a fecskék alant repülnek; az ebek álmosak lesznek és sok füvet esznek; a vizimadarak sokat bukdácsolnak, a halak nem kapkodnak a horog után; a legyek nagyon erőszakosak; a békák ide s tova mászkálnak; a vakondok, hangyák, méhek nagyon tevékenyek; a madarak alant repkednek rovarok után; a sertések, juhok és szarvasmarhák kedvetlenek, s az ember némi nyomást érez kedélyére.
A légköri tünemények számtalanok, s leginkább a kigőzölgés nagyságától, s a szél iránya és minőségétől függnek. Idejárul még a villanyosság befolyása is.
Forrás: http://epa.oszk.hu/
...folytatás
A rovarok, mellyek minden légköri változásra nagyon érzékenyek, igen jó időjósok.
Ha a szunyogok alkonyatkor összecsoportosulnak, és mintegy oszlopszerüleg forognak, bizton számithatunk jó időre. Ha napnyugta előtt a szabad légben fel s alá repkedve mintegy játszanak, forró napunk lesz, de ha ezt árnyékban teszik, enyhe, meleg esőt várhatunk; ha pedig az arrajárókat megcsipkedik, sok eső, vagy hideg napok fognak bekövetkezni.
A pókok mindenféle rovar közt tán legbiztosabban megjósolják az időváltozást. Egy „Taschen-Barometer” czimű kis német munkácskában e tárgyról következő észleleteket olvastunk: E megvetett kis rovar az időváltozást 10 – 12 nappal előbb megjósolja. A következő észleletek szolgáljanak e tekintetben némi utmutatásul. Ha az idő szélre vagy esőre akar fordulni, a pókok hálóik végszálait, mellyeken az egész háló függ, nayon rövidre huzzák össze, s gondosan megerősitik. Ellenben ha a hálók végszálai igen hosszak, 10 –14 napig tartó derült időt várhatunk. Ha a pókok nem munkálkodnak, közönségesen eső szokott beállani; de ha eső alatti időben dolgoznak, ez annak a jele, hogy az eső csakhamar megszünik, s rá tartós jó idő következik. A pókok rendszerint minden 24 órában valamit változtatnak hálóikon. Ha ez estefelé 6 – 7 óra tájban történik, azt jelenti, hogy a bekövetkezendő éj derült és nyugott lesz.
Ködös és nedves időre lehet kilátásunk, ha a legyek csipnek, és nyugtalanabbak, mint rendesen. Sok rovar elveszti hallását, ha légmérsékletük megcsökken, s ha ez a fagyponthoz közeledik, elvesztik eszméletüket, és táplálékot nem vesznek magukhoz. A hangyák nevezetes kivételt képeznek e szabály alól, mert ezek nem merevednek meg, mig a hévmérő 27 F. fokot nem mutat. Ha a méhek nem röpködnek szerte, mint rendesen szoktak, hanem a kasban benn vagy kivül rajta maradnak, az eső nemsokára beköszönt.
Nyáron át könnyen megtudhatjuk előre az időváltozást, ha a hangyák mozdulatait figyelemmel kisérjük. Minál szebb idő van, annál szorgalmasabbak e parányi állatkák. Egy hires természetbuvár a következő esetet beszéli el: Egykor szemlélgeté a hangyákat, mint hurczolták elő d. e. 11 órakor tojásaikat, s szokásuk ellenére már d. u. egy órakor ismét visszhordták azokat a legnagyobb sietséggel. Minthogy a nap épen forrón sütött, s az ég tökéletesen derült volt, semmikép sem tudta ez eljárás okát kitalálni; de csodálkozása mintegy félóra mulva megszünt, – az ég hirtelen beborult és erős zápor esett. Kétségkivül ez volt oka a kis hangyák rendkivüli tevékenységének. Ők pontosan megérzik az eső közeledtét, s ahhoz alkalmazzák magukat. – Ki a hangyák mozdulatait folytonos figyelemmel kiséri, aligha téved a legközelebbi idő minőségének meghatározásában.
A nadályok (póczák) hasonlag igen nagy mértékben birnak azon sajátsággal, hogy az időváltozást előre megjósolják. Derült hideg időben a piócza mozdulatlanul, csigamódra összetekerőzve marad az őt záró edény fenekén. Ellenben esőzés vagy havazás előtt az üveg felső részére mászik, s hosszabb ideig ott marad, ha az esőzés erős, vagy tartós; ha ellenben csak futó eső van, ismét leszáll a fenékre. Ha az esőt vagy havazást szél is követi, a piócza nagy gyorsasággal tekerőzik maga körül, s mozgása rendszerint csak akkor szünik meg, ha a szél lecsillapult. Égiháboru közeledtekor rendkivül nyugtalan, s rángatózva csapdossa az üveg boritékát. Nevezetes, hogy a piócza, habár az idő szép, és mi sem a légmérő szerint, sem érzékeink által legkevesebbé sem sejtünk is időváltozást, – ha helyzetét megváltoztatja, vagy csendesen ide s tova mozog, a megfelelő időváltozás 24 óra alatt be fog következni.
Záradékul a beállandó esőzésnek még nehány biztos előjelét emlitjük meg. Ha folyam vagy rétség főlött este fehér ködöt látunk, melly másnap reggel a nap előtüntére fölszáll, derült napunk lesz. Öt-hat egymásután felszálló ködfelleg esőt jelent. A hol magas hegyek vanak, és a környéket boritó köd reggel ezen hegyekre vonul s azok tetejére ül, szép időre számithatunk; ellenben ha a köd a hegyeken lebeg, s erdőségek felé huzódik, nemsokára esni fog. Átalános köd napkelte előtt holdtőltekor, szép időre számithatunk; ellenben ha a köd a hegyeken lebeg, s erdőségek felé huzódik, nemsokára esni fog. Átalános köd napkelte előtt holdtőltekor, szép időre mutat. Ha ujholdkor ködös időnk van, holdtöltekor, ha pedig holdtöltekor ködős az idő, ujholdkor várhatunk esőt. – Sok esőzéskor a felhők felduzzadnak, s szemlátomást megszaporodnak, különősen pedig zivatar előtt. Ha a bárányfelhő középen át nem látszó, szélein pedig világos, ez hideget jelent, mellyet eső, hó, vagy jégeső követ. Ha a légben fehér vonalokban gyapotpehelyhez hasonló felhők képződnek, szelünk s valószinűleg esőnk is lesz. Ha az ég egészen be van borulva, s alább kis barna felhődarabok uszkálnak, ez biztos jele az esőnek, melly hihetőleg tatós lesz. Kettős felhőtódulat mindig esőt, s nyáron zivatart jelent.
Ha szép nap után a fű nagyon harmatos, bizonyosak lehetünk benne, hogy a következő nap is szép derült lesz; ellenkező esetben, s ha szél nem fú, az eső nem fog elmaradni. Az alkonypir szép idő jele; de ha e pir a láthatár felett nagyon magasan elterjed, történjék ez este vagy reggel, vagy szél lesz, vagy eső, vagy mindakettő. Ha a lég esős időben tengerzöld szint nyer, az eső növekedik.
Ha a levegő ködös, s a napot elhalványitja, vagy ha éjjel a hold és csillagok homályosan fénylenek s a holdnak ugynevezett udvara van, bizonyosan esőt kapunk. Ha a nap leszálltakor halványnak tünik fel, vagy felhők mögött nyugszik le, rosz időre számithatunk. Ha a hold halvány és zavaros szinű, eső lesz; ha veres, szelet, s ha derült időben természetes szinében látszik, szép időt várhatunk. Ha egész hónapon esős idők járnak, változáskor az ég kiderűl, de az eső nehány nap mulva valószinűleg megujul; ha azonban az egész hó átalában szép napkból áll s változáskor eső esik, ugy a szép idő négy-öt nap mulva gyanithatólag visszatér. Ha a lemenő napot aranyszinű, s biborszinü vonalok kisérik, a következő nap derült lesz.
Ha a szél irányát gyakorta változtatja, az eső meglehetősen bizonyos. Ha fordulása a nap utját követi, szép, ellenkező esetben rosz időt várhatunk. A szél sipolása vagy zugása biztos jele az esőnek. Északi fényre meleg napok után közönségesen hideg áll be. A csillaghullás szelet jósol.
Eső előtt a fecskék alant repülnek; az ebek álmosak lesznek és sok füvet esznek; a vizimadarak sokat bukdácsolnak, a halak nem kapkodnak a horog után; a legyek nagyon erőszakosak; a békák ide s tova mászkálnak; a vakondok, hangyák, méhek nagyon tevékenyek; a madarak alant repkednek rovarok után; a sertések, juhok és szarvasmarhák kedvetlenek, s az ember némi nyomást érez kedélyére.
A légköri tünemények számtalanok, s leginkább a kigőzölgés nagyságától, s a szél iránya és minőségétől függnek. Idejárul még a villanyosság befolyása is.
Forrás: http://epa.oszk.hu/
(vége)
2012. szeptember 5., szerda
Töltött húsfélék, gyorsan és mikróban.
Ez csak akkor praktikus, ha hétköznapon gyorsan akarjuk elkészíteni, és nem szeretnénk sok időt eltölteni vele.
A csirke combját, vagy a mellehúsát lehet gyorsan megtölteni. Ez persze más húsfélékre is érvényes, mert elég gyorsan átpuhul a mikróban, még csak én is néha próbáltam ki, de lejegyeztem. A húst a szokásos módon megtöltjük, ki mivel szereti.
Itt:
száraz zsemle beáztatva
tojás (mennyiség a hústó függ)
zöldség zöld apróra metélve
(esetleg csirkemáj, ha van közé)
fűszerek: só, bors stb.
A combot kifordítóm és a csontot kiveszem, a végén egy parányi csontot hagyva. A mellet megnyitom és kis zsebet készítek bele, ha véletlen kiszakad nem gond, a töltelékbe egy tojással többet teszek
A húst picit befűszerezem kívül és a belsejébe rakom az összekevert tölteléket. Nem tűzhetjük össze hústűvel, de ha nagyon kell, akkor cérnával átkötjük. Nyolc perccel szoktam kezdeni és ellenőrzöm utána, hogy eléggé átsült-e. Ha kész, pár percre forró zsírba tesszük egy lábasba és óvatosan megforgatva pirosra sütjük.
A képen csirkemellből volt készítve a hús, és két burgonyakrokett látszik mellette.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)