Barackszedés

Kicsit korai a lekvár főzés. 

Főleg mert a barack is érhetett volna. Ma az időjárás úgy döntött, itt a szedés ideje. Leszedte egy részét helyettünk. Ezt még bocsánatos bűnnek tartom. Nem kellett volna azonban a fa egy részét is elvinni. Hát ilyen nyár van.

Picit érettebben remek lekvárt főztem volna. Megesszük így is, inkább a fa bosszant.

Kicsit ütődött barackok, de a mienken termett.

Mit akart a vihar a tökömtől. Leszedtem időbe, de neki a bokor is kell. Nem adom. Az még terem nekem egy darabig. Fellázadok és harcolni akarok a vihar ellen. Ő az erősebb, nekem csak szavaim vannak. De azok elég változatosak. Valahogy egészen elkerekítettem. Ez nem a kedves szellős nyári eső, hanem egy csúnya harcias dérrel-dúrral közlekedő idő!

Én nyafogtam itt tegnap este. Ma viszont reggel komolyabb gondokat is láttam. Ez a fa a kerékpárúton át esett be a temetőbe. Kicsit  "testesebb" mint az enyém. Még abba reménykedek hogy nem volt arra senki. 

Többfelé terítve voltak az utak apróbb ágakkal. A zöld levelek halma már meg se lepett.

Hétköznapok

Most nem írok nagy dolgokról, apró kis kerti munkák. Mint minden nyáron.

 

 Csak egy pillanatnyi szünet, egy kettes kedvéért.

Csak egy kettes szám, de nekem fontos

Költöztetés

Úgy alakult, hogy kicsit szigorították a másik oldalamon az erotikára utaló dolgokat! Takarítás közbe erre az írásomra bukkantam, gyorsan töröltem. Azonban valahol a lelkem mélyén, ez is én vagyok! Itt a blogomon egyenlőre nem tiltja senki, felrakom, ha már megírtam. A képeket a képtárba telepítem át.


Csak veled



Csak veled vagyok egész
Csak veled vagyok boldog
Csak veled érzem magam
Társnak a társaságban,
Nézésed ígéret, szép szavak halma
Szemed csillanása, mindent vállalna
Nem vagyunk egyedül, hiába vágyom
Kedves szóidat, s a simogatásom
Adnám számolás nélkül.
Számodra szüntelenül
Messze még az éj,
Együtt, te én s a kéj.



Kzella
2011.02.13

Blogdíj

Megajándékozott Rózsa egy szép díjjal. Nagyon kedves volt tőle. Természetesen az oldalán is megköszöntem, de itt is meg köszönöm újra.

Vannak hozzá szabályok, de azokat nem mindet másolom át. Akinek küldöm, az maga eldöntheti, hogy továbbküldi, vagy megtartja magának. Egy nagyon kedves gesztus, ami örömet okoz másoknak.

A szabályokat azért megpróbálom követni.

 Megajándékozom a díjjal:

                                                  

  Közbe elment az internetem, elvitte a szép szavakat, amiket leírtam. Most a telefonálgatás közbe a Word Padba írok. Azok a szavak elszálltak a légbe. Hát erre már nincsenek szavaim! Hiába igyekeztem, ez egy ilyen nap. Egyelőre csak a lelkesedésem van (volt). Lesz még?

Szolgáltatóm szerelget, szolgáltatás néven

Internetem ingerel, igyekezet véges.

Magamat nem bosszantom,

A gépemet lezárom, de a lelkivilágom

Összetörik, őszen és bőszen tátogom,

fogam csikorog…

Csemege

Felirat hozzáadása

Csemege nagy melegben. A fölösleges epret megtisztítjuk és megmossuk. Tésztaszedőn picit leszárítjuk és mehet a fagyasztóba. Gurulós marad. Nagy melegbe kis tálba tesszük és fél óra múlva már ehetjük is. Fel lehet használni igaziból is, de ma ez volt a csemege. Nem a nagy meleg miatt, csak úgy.

"Kedves" növényeim jelentkeznek a kertbe, ők azok akik a talajból kifordulás után még próbálkoznak élni egy kicsit. Porcsin a becenevük erre.

Csúsztatott palacsinta (palacsinta torta )

Palacsinta torta

Csúsztatott palacsinta

Fél liter tej,
4-5 tojás.(3 is elég),
Csipet só,
Liszt,
(esetleg csöpp sütőpor)

Csúsztatott palacsinta az alap, amiből készítem.
Négy- öt tojást felütök, szétválasztva a sárgáját és a fehérjét. A sárgáját fél liter tejjel összekeverem. Csipet sót adok hozzá. Kevéske(késhegynyi) sütőport szórok bele. Valaha ezen a késhegynyin sokat gondolkoztam, meddig tart a kés hegye? Fél centi? Vagy akár a feléig?( A fél centi bőven sok, ha megpúpozzuk)
Összekeverjük, a kézi habverő a leggyorsabb. lisztet adagolunk hozzá, hogy egy gyenge palacsinta tészta legyen. Addig pihentetjük, ameddig a fehérjét habbá verjük. Lazán összeforgatjuk a masszával, és kezdhetjük sütni. ugyanúgy mint a többi palacsintát. Csak az egyik oldalán sütjük meg, ha szilárd a teteje, ügyesen tányérra csúsztatjuk. Még a következő sül, addig a palacsintára terítjük a tölteléket (vagy szórjuk). Nem hajtjuk fel, úgy marad, mintha tortalap lenne. Addig folytatjuk, amíg van tészta, vagy amilyen magasra akarjuk, a többit másik tányérba. A legfölsőnek mind a két felét megsütjük. Tortaként szeleteljük. Lehet díszíteni a tetejét bármivel, de nem szükséges. Jól néz ki a maga alapszínében. Az aranysárga szint a hagyományos tojás adja (lehet pici sáfránnyal besegíteni).
Itt a két palacsintasütő használata komoly gyorsaságot (kapkodást)igényel, de ilyen melegbe muszáj.

Amivel megszórjuk azt készítjük el, először.
Eper (krém, mártás, dzsem,) valami. Mindegy minek nevezzük, tőlem lehet párolt eper is.
A szamócát megtisztítom és egy edénybe felteszem főni. Nem teszek alá semmit, ereszt levet, csak keverem egy kicsit. Gyorsan felforr és kiengedi a levét. Leszűrőm mint a tésztát. Az epret picit visszateszem a tűzre, cukorral (édesítővel) megszórva. Főzöm egy keveset, amig a cukor megolvad vele, és átvesz az ízt. Ezt kanalazom a palacsinta lapok közé.

De megteszi akármilyen nyári gyümölcs.
A másikba kevés vaníliával ízesített cukor (itt édesítő) van. A cukorkeverő tálacskába tettem a szeletet. Amíg a fotó elkészült.

A szamóca levét amit leöntöttem, natúran a hűtőbe rakom. Jégkockával hűtve, vízzel, kevés cukorral tökéletes ital a meleg napokon.