Folytatnám a napraforgókat,
de pár szó az olimpiáról…..
Eskü:
„A
legfontosabb dolog az olimpiai játékokban nem a győzelem, hanem a
részvétel, hasonlóan az élethez: nem a diadal, az igyekezet a
fontosabb. A legalapvetőbb dolog nem az, hogy legyőzd társaid,
hanem, hogy küzdj jól.”
Ma elindul az olimpiai nyitás
Londonban. A férfiak nagy része rátapad a televízióra, hacsak
nem személyesen van jelen a nézők között, ugyan a jegyárak elég
változatosak(20-700 font). Ilyenkor elfelejtenek mindent, csak a
drukk van. Nem csak a férfiak, de a nők is szívesen lelkesednek.
Én nem vagyok komoly sportrajongó, de még engem is büszkeséggel
tölt el ez a régi hagyomány. Picit odapislogok az eseményekre, ha
időm engedi. Meg ha lesz kedvem.
Egy kis kölcsönvett
humor:
– Hogy hívják a sportos italt?
–
Olimpia.
* * *
– Miért
bicegsz?
– Focibaleset!
– Szoktál focizni.
– Nem. Csak tegnap
a meccs végén belerúgtam a tévébe.
* * *
Focimeccsen egy nő állandóan
bekiabál:
– Hülye bíró! Te féleszű barom! Hogy
szakadt volna a fejed az anyádba!
Az egyik néző, akit már
nagyon idegesít, beszól neki:
– Hagyja már azt a
szegény bírót, nem csinált az semmi rosszat!
Mire a nő:
– Ne mondja már!
Elvégre mégiscsak az én férjem, nem a magáé!
* * *
Vége a focimeccsnek. A
vesztes csapat kapitánya odamegy a játékvezetőhöz és kezet
nyújt neki:
– Jó kis meccs
volt. Sajnálhatja, hogy semmit sem látott belőle.
