Kompót? Gyümölcssaláta ..

Mindent összeszedtem hogy valahogy legyen lelkesedésem enni.
Szeleteltem almát, apró kockára,de héjával együtt...
Pirosan zöldet vegyesen...
Bontottam cseresznyebefőttet,kimagoztam és közé szórtam...
A magozás inkább csak elővigyázatosság volt, hogy ne sétáljon a mag a kajába...
Maradék narancsot is fölcikkeztem, savanyú volt másképp már nem lehetett volna elfogyasztani...
És hogy összeérjen kevés cseresznyelevet öntöttem rá...
Végén egy marék dió is beleszórtam, ami ugyan kalória de szeretem...
Hagytam pihenni .....
És elfogyasztottam étkezés helyett(nem utána)....
Egy negyed zsemlét is ettem vele....
Bár..., nem is vagyok olyan molett....Micsoda büntetések vannak nálam...
Ilyenkor előjön az a gondolat, hogy nem is akarok én fogyizni.....

Kevés séta a téli ködben és zúzmarában.

A fotómasinára vigyázok, mert már estem vele a télen.

De néhány fotó szükséges, mert a telek egyre ritkábban havasak.

Néhány év és az északi sarkra utazunk, ha szeretnénk egy kis havat látni.

Nem minden fotó készült ezen a héten.

Kerítés fákkal, és sok zúzmarával. A hó is jelen van...mintázatot ad.

Vetekszik a festők téli képeivel

A nap igyekszik győzni, de csak szépsége van, ereje kevés.

Néhány kis tűlevél.

Közelebbi ágak a fenyőfán...

Kilógó fűszálak, néhány zöld, nem vette észre a telet. Vagy elkésett....

Az orgonafa megpróbálja a terhet tartani, nem mertem segíteni mert,

mind a nyakamba hullott volna.

Kapucnival meg nem láthatóak a szép dolgok.

Éhes varjak a diófán. Szívesen kidobnák pár diót, de akkor elmennének.

Az utolsó diókat kint is hagytuk nekik, mert olyan lelkesen hordták magukkal.

A megkóstolt salátám...........

Írni kellene a kalóriaharcról is egy keveset,hiszen ez is a blog témája.
Még egy kis igyekezés a súlytöbbletnél,és végleges lesz a megállás.
Nehéznek érzem,pedig kezdem kedvelni a gezemice kaját...

A mai kukoricasaláta mennyei volt.Úgy gondoltam a holnapi reggelim is az lesz.A fotót is utólag terveztem.
Natúran a kukorica pici joghurttal.(konzerv)
Csak a joghurtot a cicák is szeretik,és a kis kedvenc pillanatok alatt belekukucskált.
Nem is gondoltunk erre a veszélyre,hiszen nem éhes,és azt se tudtuk hogy éppen a konyhát szemelte ki, mint játszótér.
Ez a macskaajtó lehet hogy nem is kellene..Akkor tudnánk figyelni hogy merre van a cica veszély.
Megkapták a salimat,én meg ehetek egy fél zsemlét reggelire teával...
Nagyon szeretem a cicókat,de most megszidtam,hiszen az asztal az magánszféra.
Holnap azért valami kis sali félét újra összehozok,de az délután lesz...
Esetleg apró cicafülek huzigálva-)))
És nem leszek hajlandó játszani vele a hó tetején....................

Lett egy kis saláta, de nem az igazi volt.
Sót nem tettem bele,és egy kicsit natúrnak éreztem,pedig csipet almaecet került bele.
De a folytonos válogatás nem lenne helyes.

Hazai képek ködben.

Írtam pár mondatot a temető bontásáról tavaly, novemberbe.
Mostanra befejeződött. Nem lettek túl éles felvételek, óriási köd volt.
De időm csak most akadt, fotózni.
Néhány szép fa megmaradt, de hogy végleg-e, vagy majd legközelebb vágják ki?.
Ne egyszerre sajnáljuk...
Mellette van néhány régi faóriás is, a parányi parkba.
Megmaradt fele a kápolnával........