2011. április 28., csütörtök
2011. április 20., szerda
Ünnepi köszöntés
Mindenkinek boldog ünnepeket!
Most egyszerűen csak a húsvéti köszöntés képét rakom be. Majd valami kis recepteket leírok az ünnepekből. Ha el nem fogy a menü, fotó előtt.
Én legjobban a virághetet figyeltem. A növényeimet elrakni. (Az idén nem vártam meg a virághetet, mert jobb volt az idő!)
Virágvasárnap a húsvétvasárnap előtti vasárnap, nagyböjt utolsó vasárnapja. Csakhogy az idei húsvétra, nem lesz egy szál jácint se. Mind elnyílt már, legfeljebb orgona akad. (igaz ma már nem kell a locsolóknak virágot kitűzni). Eszembe jutott ez az öreg locsolóvers.
Zöld erdőbe jártam
Kék ibolyát láttam
El akart hervadni
Szabad - e locsolni
Ma már ez sem igaz. Minden ibolya elnyílt. Ez nem panasz, inkább ténymegállapítás volt. Azért ennek az ünnepnek is meglesz a szépsége, varázsa (mosogatnivalója is). Az apró betűst a megszokás írta-))))
Szeretem, mert a tavaszt (jelképezi) hozza el, virágokkal. Zöld lombokban gyönyörködhetünk egy ideig. Igaz a kultúrnövények között a gyom is megterem, de legalább kicsit mozgunk a friss levegőn!
2011. április 18., hétfő
˝One Lovely Blog Award˝
Ma megajándékozott egy kedves blog barátom ˝One Lovely Blog Award˝ ˝Egy szép blog díj˝ ajándékával.
Nem tudom mivel érdemeltem ki ezt a díjat, hiszen semmi csodát nem tettem. Mindenesetre nagyon boldogan elfogadtam.
Az ajándékozom a blogvilágban a blog-nya Budi oldalán érhető el. Indonéz az anyanyelve. Ebből következik, hogy nem igazán tudom a nevét lefordítani. Azt hiszem ez nem is számít, inkább a kedvessége.
A díjat én is szeretném megosztani a bloglátogatóim között. Az előző tizenöt személyt jelölt meg. Hogy nekem sikerül-e nem tudom. Megpróbálom. Természetesen nagyon sok a kedves látogatóm, de ha mindnek elküldöm, a húsvéti sonkát se tudom megfőzni. Akiknek több oldala van, majd visszajelzik, melyik linket tegyem ki nekik. Addig a nevük helyettesíti!
Majd folytatom, de még értesíteni is kell az oldalakat.
Én nem teszek ki hozzá kötelességeket, akkor már elveszik a varázsa is. Mindenki kedve szerint használja fel.
Én nem teszek ki hozzá kötelességeket, akkor már elveszik a varázsa is. Mindenki kedve szerint használja fel.
2011. április 17., vasárnap
Töltött dagadó
Töltött dagadó, kis repedéssel |
Hát miután a dagadót nem szúrattam fel és idehaza senki, aki segítene, az első a töltelék helyének a kialakítása. Lassú és babra munka. A végén a mini kedvenc késemet letettem, és egy nagyobb kést vettem elő. Ez már segített az elindulásban.
Türelmesen igyekeztem befelé, mint egy óvatos barlangász. Nem szerettem volna komoly sérülést okozni az ebéden. Egy aránylag kis réssel megúsztam. Gyengén sóztam. Lemostam a deszkát, késeket stb. Gyorsan kattintottam a géppel, hiszen tervbe vettem a barlangászás közben, hogy ezt is megírom. Ha hamar megeszik, ugrik a fotó!
Zsömle (hús nagyságától függően, 2–3tojás, Egy fej vöröshagyma, zöldség zöld, fokhagyma, (darált húst kihagytam)
Fűszerek (só, bors, stb.)
Közbe már a zsömle is megpuhult az áztatással. Kifacsartam. A vöröshagymát apróra kockázva megpirítottam. A zöldség zöldet apróra ollóztam(kevés borsika füvet is vágtam bele, bors helyett) Fokhagymát is belezúztam.
Összekutyultam az egészet a tojásokkal együtt. Pici zsemlemorzsát szórtam hozzá.
Beletömtem lazán a dagadóba az egész anyagot. A végére a hústűket szúrtam be. A rést nem bántottam, hiszen a tojás nem engedi, hogy nagyon kijöjjön a töltelék. Tepsibe raktam és a tepsi szélétől kapott alufóliát. Egy ideig azzal sütöttem, majd levettem, hogy színt kapjon.
Töltött dagadó |
Köretnek nekem sóskafőzelék, a többségnek párolt rizs.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)