Fegyverkezek

 

Most eldöntöttem, felfegyverkezek és lelövök minden jó szándékú embert...

Persze előtte még gyakorolnom kell.

A hiperszonikus rakéta gyanús....Egy vesszővel több, de marad úgy.

Ebéd jóvátétele, avagy a mohóság büntetése

A lekocogást nem kell szó szerint venni. Letekertem... Kicsit hideg volt, de nem fáztam, beöltöztem rendesen. A csónakázó tavat  kerültem körbe, ott nem tilos a kerékpározás. Aki  nem tud az ebédre, erélyesen nemet mondani, annak ez a büntetése. Nem éreztem annak, kellemes időtöltés volt. Amíg a zúzmara nem döntött úgy, ő csapadék szeretne lenni és elkezdett a fejemre hullani. Még a gépem lencséjére is jutott egy kicsi belőle. Ez a nádszál fotózása közben történt.

Sült és rántott ezmegaz

A mai menü!
Nincsen benne semmi extra, sima rántott dolgok. Pár szelet hús, néhány sajtcsík panírozva! Egyik oldalán az edénynek néhány alma szelet is van sütve. Van még egy kis sült krumpli, de csak hasábnak. Persze volt egy kis leves is, és a kényesebbeknek krumplipüré. Én meg alig vártam hogy, lesétálgassam az ebédet, pedig óvatosan csipegettem belőle. Túl ingerlő volt ahhoz hogy egy kicsit se egyek!

Kreatív blogger díj

Ma még egy díjjal megajándékoztak. Nagyon örülök neki, bár ezt nem igazán érdemlem meg. Elég felszínesen vezetem a blogot mostanában. Vagy az ötletek fogytak ki a fejemből. Nem történnek velem rendkívüli események, ha igen, azt már nem merem ide kiírni. Még az időjárás sem kedvez a fotózásnak, így elég nehéz új dolgokat felfedezni. A Kreatív Blogger díjjal Anikó (Ancsitelló) tisztelt meg. Első teendő megköszönni neki az oldalán. Hát ezt azonnal megtettem. Persze elő kellett keresni a jó modorom, de a szekrénybe volt és leporoltam. Pár napig elő is hagyom. Illendően kell viselkednem. Mellőzöm a rossz májú kritikákat. Csak pár napig...

        A logót természetesen kirakom.

Belinkelem az ajándékozót.

Írnom kell magamról hét dolgot. Ezek inkább apróságok lesznek. A hétköznapokat úgyis ide írom, a blogba.

1. Az alföldön élek.
2. Szeretek irkálgatni, csak legyen valaki, aki végigszenvedi az olvasását.
3. Szívesen olvasom romantikus írásokat is. A sci - fi - től se rémülök el.
4. A horror már erős nekem.
5. Imádok kerékpározni és sétálgatni a természetben
6. A fotómasinám is viszem, de a fotós tudásom elég sok kívánnivalót hagy, maga után.
7. Személyes dolgokat, nem nagyon írok, sok minden kikövetkeztethető abból, amiket felrakok.

Akkor be is fejeztem a magamról szóló ismertetést. Ennyi belőlem már sok is. Van egy kis bemutatkozó részem és ott minden lényeges le van írva.

Most kellene felsorolnom hét blogot, de még csak ötletem sincsen, mert az előzőt sem vitte el senki. Úgyhogy nyitva hagyom ezt a kérdést, és majd szétnézek a blogvilágban, egy kicsit jobban. Külföldi oldalt már sokat ismerek és szépek is, na de google fordítással nagy bakikat lehet csinálni, és ezt mégsem szeretném! Milyen kényelmetlen bevallani, hogy a blogírók közül keveset ismerek annyira, hogy felajánljam a díjat. Nem azért mert nagyok az igényeim, hanem mert, alig beszéltünk még. A másik blama, hogy nem tudom egy oldalról biztosan megállapítani blog-e, vagy weboldal. Közel az összemosódás, vagy én tudok keveset… Persze van, amelyiket már az emblémáról is felismerem…

A hét blog helye akkor nyitva marad én meg keresgetek….Csak az elfogadás után teszem ki a neveket. Így legalább törölni nem kell. Jó hogy itt mindig bele lehet nyúlni a blogba írt részbe.

1  Monik: Elfogadta a díjat! Van néhány blogja. Témája írás, versek, gondolatok, összességébe irodalom.
Nekem nagyon tetszenek, szeretek ott olvasgatni.

Liebster Blog

Írjak egy bejegyzést erről a díjról. Kedves (mármint a díj neve magyarul) Blog. Mint lehet a kedvességről írni? Regényeket, novellákat, verseket. Mindent. A kedvesség, mint tényleges érték.  Nagyon sok kellene, ezzel boldogabb lenne az emberiség. Nagyobb érték, mint a pénz, mert ez igazi. A pénzért is lehet szerezni, de az a kedvesség mégsem olyan, van mellékzöngéje. Sok dolog kedves a szemnek, és a szívnek.

A blog szót is elemezzem? Leírás, vélemény, személyes, nyilvános? Lehet válogatni a megjegyzések között. Írjuk jól, rosszul, egy önkifejezési forma, segít a stresszes világba egy kicsit lazítani. Nem is a minősége a lényeg, hanem hogy az írójának örömet okozzon. természetesen a látogatóknak is, de ez blog esetében másodlagos. Amennyiben személyes a blog.

Lehet, hogy nem ilyen bevezetőt kell ehhez a díjhoz írni? Mit tegyek ez jutott eszembe. Annak semmi értelme nem lenne, ha elkezdeném átmásolni attól, aki megajándékozott vele. Azok az ő szavai, kedvesek, mint Ő. Valamit, ami egyedi és én is vagyok olyat kellett írni. De most nem jutott eszembe semmi.

Ja, annyi igen, miért nem magyar nyelvű a felírat. Közbe beugrott, hogy a blog soknyelvű és nemzetiségű. Nekem tetszik ez a békés összhang az emberek között. Sokkal szebb és kedvesebb, mint a marakodás, a sértegetés, meg hasonló dolgok. Legyen ilyen sok, hátha az emberek is jobbak lesznek.
              Egy örök utópisztikus blogoló!!!!!!

                                       

Tehát a sorrend a következő:

- Írj egy bejegyzést, amelyben kiteszed a Liebster Blogképet, és másold be ezt az útmutatót!

- Linkeld be annak a személynek a blogját, akitől a díjat kaptad, hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat, add meg a bejegyzésed elérhetőségét,

- Ezután gondolkodj el, melyik 3-5 blog, amelynek továbbítani szeretnéd, linkeld be őket a bejegyzésedbe, értesítsd egy hozzászólásban a jelölésről.

Anikó (Ancsitelló) megtisztelt ezzel a díjjal. Megköszöntem neki természetesen. (vendégkönyvében)

  Be van linkelve a kedvenc linkjeim közé! 

 Itt is elérhető!

Gondolkodjak azon a 3-5 személyen, amelyiknek továbbítani szeretném? Meg vagyok fogva. Nyilván hogy magyar nyelvűre gondolt a készítő! Bár ez nem is nyilvánvaló, hiszen a német az alap elnevezése. 

Nem megy ez nekem!!!!!

Hani süteménye

Hani ajándéka ez a recept.       

Mini piskóta / mini torta

15dkg vaj ; 15dkgcukor ; 15dkgliszt ; 2 tojás ; 1te.kan. sütőpor ; 1te.kan szódabikarbóna ; 2 - 3 evőkanál tej .

Vajat, cukrot, tojást habosra keverem, lisztet, sütőport, szódabikarbónát is beleteszem, összekeverem, majd a tejjel, lehet is már formákba tenni, és sütni. A formákat bőven félig kell tölteni.

Ha kihűlt félbe is lehet vágni, megkenni lekvárral, krémmel, csokit vagy cukormázat a tetejére, de simán porcukorral is finom. A maradék fogyasztható 3 nap múlva. Anélkül hogy a minősége romlana

Csirkemellfilé sonkában

 Nem saját receptem, egy prospektusban kaptam e-mailben

A húst hideg vízben megmossuk, megtöröljük. Forró olajban ropogósra sütjük. Kivesszük, és rozmaringgal, sóval, paprikával ízesítjük. Minden filét két szelet sonkába göngyölünk.

Meghámozzuk és összevágjuk a fokhagymát és a vöröshagymát. Megtisztítjuk a répát, a zellert és a cukkinit. Mindegyiket vékony csíkokra vágjuk. A paradicsompürét jól elkeverjük a fehérborral.

Forró olajban üvegesre sütjük a hagymát. Hozzáadjuk a fokhagymát és a zöldséget, rövid ideig pirítjuk. Belekeverjük a bort a paradicsompürével, majd sóval, paprikával ízesítjük.

A hússzeleteket a zöldségre fektetjük, és fedő alatt alacsony lángon 15 percig pároljuk. A filét előmelegített tányérra tesszük, és melegen tartjuk.

A zöldséghez keverjük a citromhéjat és a petrezselymet, majd a zöldséget a hús mellé tesszük, és rögtön tálaljuk.

            4 adaghoz

4 csirkemell-filé

4 ek olívaolaj

1 tk szárított rozmaring só, őrölt paprika

8 vékony szelet nyers sonka

1 gerezd fokhagyma

1 fej vöröshagyma

3 szál szárzeller

3 sárgarépa

2 kis cukkini

1 ek paradicsompüré

1/8 l száraz fehérbor

2 ek olaj

1 tk reszelt citromhéj

1 ek összevágott petrezselyem

Víz az alföldön

 

Az alföldön is gyakoribbak a belvizek, lassan még a homok víznyelő képessége is befejeződik. Pedig ha az is elázik, komoly ökológiai probléma lesz. Nemhogy agrár, de semmilyen ország sem leszünk. Amit esetleg a természet nem tesz tönkre, azt meg majd mi emberek elintézzük. Most hogy pár kilométer utaztam, csupa vizet láttam. Magas művelésű szőlők, kilógva a vízből. Érdekes volt, hogy a gyalogszőlők között is megcsillant a víz. Este is felcsillant néhol a sötétben.

,, A belvízvédekezés vízgazdálkodási feladatainak távlati stratégiáját az éghajlatváltozás alapvetően nem befolyásolja; továbbra is fel kell készülni tél végén-tavasz elején szélsőséges belvizek kialakulására. A belvízvédekezést sokkal inkább befolyásolja a területhasználat alakulása, ezért a belvízvédekezés és a területhasználat fejlesztését egymással összhangban célszerű végezni."

A fák törzse is kapott a csapadékból. Mintha tavak lennének, pedig legelő. Mikor a Duna szaladt végig az alföldön 1940-es években, az csak pár napig tartott. Okozott kárt, de nem marad ott sokáig, a talaj elitta.

            Az idézet Szlávik Lajos :SZÉLSŐSÉGES hidrológiai HELYZETEK ÉS AZ ÁRVÍZI-BELVÍZI BIZTONSÁG

     Időjárás - éghajlat - biztonság (2005/7 818.o.)

(Magyar Tudományos akadémia)

,,A 20. század utolsó és a 21. század első esztendeiben mintha megismétlődni látszottak volna az 1940-es évek elejének történései. Hazánk időjárása az 1930-as években határozottan száraz jellegű volt, s ennek tetőpontját az 1935. évi aszály jelentette. A negyvenes évek elején azután változott az időjárás jellege és így a vízállapotok is: 1940-41-ben hatalmas árvizek pusztítottak a hazai folyókon, és az Alföldet óriási mértékben öntötték el a belvizek."

Szinte restellem, hogy én remekül éreztem magam, csak az bosszantott, hogy fotót nem nagyon lehetett csinálni. Összesen öt darab készült a párás ködös időben, de még az is vacak lett. Sajnálom, de a saját szavaim ehhez kevésnek éreztem.

Apró gondolat

˝Azonos tünettel küzdő betegek számára, azonos feltételek mellett, egyenlő esélyű hozzáférést kell biztosítani a szükséges gyógyszerkészítményekhez.˝
(2011.01.06. Metropol írja)
Nem lehetne azonos betegellátás.... stb? (azonos munkáért......azonos bért)
Csak úgy megfordult a fejemben.

Séta

Százszorszép

Január elejétől függetlenül.... a tegnapi sétámból van ez a pár fotó. A százszorszép megpróbálja a telet túlélni. Pedig még hó is akad itt-ott. Mellette a tó még be van fagyva. Örültem hogy felfedeztem a sok víz(pocsolya)között... Annak is örültem, hogy megpróbáltam kicsit a zöldbe menni....

Moha a hó alatt

Csónakázó tó

Lassan hazafelé

Pitypang is túlélte

Rábeszéltem a párom hogy kerékpározzunk egy kicsit, ha már az idő is kedvező. Ugyan amikor kiderült, hogy kis erdei sétára gondoltam, láttam egy kevés tiltakozást az arcán. Nem mondta ki. Sár tényleg akadt, hiába akartam magamnak bemesélni, hogy a moha miatt ilyen puha a talaj. A moha puha volt és harsogó zöld. A tó tetején, még látszott a kis állatok láb nyomai. Egy sétáló szerint őzikék mentek fel a tóra. Én maradtam a parton, a mohás részben. Nem kívántam a jégen a testsúlyomat lemérni. Az a fotó viszont tökéletesen rossz lett. A többivel is akadt nézeteltérésem, ez annak tudható be, hogy új a masina és nem értek eléggé hozzá. Vagy nem is tud semmit ez a gép....

Keksztorta

Sima háztartási kekszből készített alaplap (darált keksz, kevés fekete kávé, vaj, tej összegyúrva).  Gesztenyepüré, kicsit ízesítve, kevés vajjal puhítva.
Kekszpor lap, gesztenyés massza, kekszpor lap, vajkrém vaníliásan édesítve. Amíg el nem fogy az alapanyag. Tetején olvasztott csoki.

Sós sajtos félhold!

Sajtos sós félholdak! Leveles tészta az alap, kinyújtva megkenjük tojással. Megszórjuk sajttal. Kis félholdakat szúrunk ki. Nem a recept a fontos, csak az újévi lapot nem akarom törölni, a receptek eltüntetik! A sajtos félholdakat is eltüntették, alig találtam a fotózáshoz. Persze én is idejébe kezdhettem volna fotózni.

Bejgli

 Egy kis bejgli. A diós már a fotóra sem jutott, ami azt jelenti, hogy nem jutott eszembe azonnal a fotózás. Csak az ünnep másnapján, délután.
A bejgliről nem sokat lehet mondani, a szokásos kelt tészta (1kg liszt, 1 élesztő, 1 tojás, cukros tej a kelesztéshez, kevés sütőport is szoktam tenni hozzá, só, pici olaj) összeállítom és hagyom kelni! A mákot cukros tejbe felfőzöm, szórok bele reszelt citromhéjat, hagyom kihűlni.
A kelt tésztát vékonyra nyújtva megterítem a mákkal és feltekerem. Tojással megkenem, mehet a sütőbe.