Egy régi recept, amit lassan felújíthatunk

 Nem az én tippjeim, régi újságokból gyűjtöttem össze. Az 1800-as évek közepéről és végéről gyűjtöttem ki.  A helyesírási hibákat békében hagytam, mert azok a korra jellemzőek. Belinkeltem azt a helyet, ahonnan hozzájutottam a régi írásokhoz. Legyünk kevésbé kritikusak velük.
http://epa.oszk.hu/ Olvasnivalók a régmúltból
 Egy régi recept amit lassan felújíthatunk, ha jól igyekszünk?

*
¸¸A kolozsvári „Hetilap” 82-ik számában „Fogarasi” aláirással sokkal természetesebb s egyszerűbb kenyérpótlékra figyelmeztet, s a Vasárnapi ujságot egyenesen felszólitja közleménye terjesztésére, melly szerint mult évben közlőnek egy nagynénje a kertjében nagy mennyiséggel termett sütő-tököt mindegyik felhasználta kenyérnek. Különösen kiemeli közlő, hogy a tök kenyértészta közé vegyitve nagyon szaporit, s jóizét azzal támogatja, hogy egy hirneves orvos jóizűt falatozott belőle. – A kezelés következő: A tököt meg kell tisztán hámozni, magvától megtisztitani, s darabokra apritva fazékba tenni, s elegendő vizben addig főzni mig lágyak lesznek a szeletek. 10 itcze liszthez 5 ittze főtt tököt kell keverni, ezt pedig 10 itcze vizzel összedagasztani „s többire nézve ugy bánni vele, mint más kenyér tésztával. – Azt irja továbbá a Hetilap, hogy a tök igen szaporitja a tésztát, és „sokkal jobb izt ad a kenyérnek mint a burgonya.” – Ha ez mind ugy van, miként megiratott, igen hasznos szolgálatot tett közlésével Fogarasi ur, szegényebb sorsu felebarátainak, mert egy láncz kukoricza között annyi tököt termeszthet a szegény ember, hogy egész évre elég lehet kenyérszaporitóul.
*
Mivel pedig a kenyérsütés körűl okosabb professort nem ismerünk a jó magyar gazdasszonynál, nekik ajánljuk a gyakorlati kisérleteket ezen uj felfedezéssel, s ha netalán kedvező eredménynyel fognának azok fizetni, szivesen fogadjuk az ide vonatkozó felvilágositásokat, s annak idejében közölni fogjuk t. olvasóinkkal.

Makk-kenyér. Boldog Isten, hová jutottunk! A téjjel mézzel folyó Kanahán közepében arról kezdünk értekezni, hogy mint lehet a bükkmakkból kenyeret sütni – emberek számára. Ne arról tanakodjál kedves gazdám, hanem iparkodják földedet jobban mivelni, trágyádat forditsd haszonra, mocsáraiddal ismertesd meg az alagcsöveket, homokodat kösd meg taraczkkal, vadvizeidet forditsd szabályos rétöntözésre, szerezd meg az angol gazdagabb búza fajokat, és gazdálkodjál okszerüen. Jó a bükkmakk, de csak szalonna képében, s Magyarországon mindig kell annyi buzának teremni, hogy minden embernek legyen ujig kenyere, s ha több van kelleténél, állitsatok takarék-magtárakat, ne bitangoljátok el a gabonát, akkor azután nem kell felfedeznünk a makk-kenyeret, melly felfedezés tudományos ismeretnek elég szép, de vigasztalásunkra elég sovány.
*
Vaj, repczeolajból. Egy külföldi vegyész (chemikus) nem rég fölfedezé, mint lehessen friss repczeolajból vajat késziteni, még pedig ollyat, melly az ételek- és süteményeknél az irósvajat teljesen pótolja. A tisztitott olajhoz némi vöröshagyma és sóvegyületet adott s ez által olly zsiradékot nyert, mellyet vaj gyanánt kenyérrel lehetett enni s mindennemü főzelék és süteményhez igen szapora zsir gyanánt használni. Hus, halak tojás- és tésztás étkek sütéséhez a rendes vajmennyiségnek egy harmada is elég a repczevajból sőt azt irják, hogy az ezen uj zsiradékkal sült sütemények jobb izüek s ajánlatosabb kinézésök is van. Németországon vizsgálat alá vették számos szakácsok, czukrászok, pékek stb. s mind a legjobb sikerünek tapasztalták. Lipcsében már nagyban üzik ez uj zsiradék gyártását. Fontja nem kerül többe 18 krajczárnál. Már Bécsben  is várják, hogy akadjon vállalkozója s a kisebb gazdasszonyok már előre örülnek, hogy a majarosok s vajárus asszonyok drágaságától s rátartiságától megmenekülnek. Igy segiti a tudomány leemelni a szegénység vállairól a terheket s gondokat.˝

Forrás:
http://epa.oszk.hu/00000/00030/00044/