Éles ellentét

Mai kép csak átellenben egymással az égbolton. Itt az ígéretes napsütés ami kicsalogatott a fotómasinával nézelődni, és később kicsit tenni-venni pólóban.

És itt a másik fele az égboltnak, a sötét felhő. Keringett körülöttem és lehűtötte a levegőt, a rövid ujjú kevés lett, a kinti munkához.

Itt van az ősz

 Megjött az ősz. Most csak pár télire való vitaminforrásról hoztam képeket. Már javába lehet betakarítani és szárítani, vagy lekvárt készíteni belőle. Kicsit babrás a kimagozása és a szőrtelenítés, de a kész termék már örömet ad. (likőr, lekvár, szörp)

A lekvárhoz még ráérünk szedegetni a termést, majd ha jön a dér és megcsípi. Kicsit sok a tüskéje, erősen védekezőképes, de egy kis óvatossággal minden sikerül.

Kert, nyár

Most csak pár kép a kertből. A nyári-őszi rózsák most vannak erejük teljében.

A dísznapraforgó még elég jól bírja, a kora nyár óta.

Augusztus 20 (2014)

Egy pár sors idézet

Szuhanics Albert:

Nemzeti Ünnep augusztus 20.

.......
Ott ahol zúg Duna, Tisza,
az új kenyér bőven terem.
Áldott földjén arany mezők,
nektár csöppen szőlőhegyen.
........

Nyári égbolt

Lassan elszalad a nyár, de a mai nap is megajándékozott néhány szép felhővel. Ezeket az alkalmakat meg kell őrizni, elég érdekesen alakult az évszak.
 Az eső tegnapi felvétel.

Ez mai bárányfelhőszéria.

Pár napja elég érdekes volt, kicsit a grafika is...

Rántott cukkini

Kezdjük a tök beszerzésével. Ha szerencsések vagyunk(vagy nem?) megyünk a zöldségboltba és vásárolunk, valami fiatal zsenge tököt, és hazahozzuk.

Én kimentem a kertbe és levettem kettőt, egy nagyon helyes kicsit és egy nagyobbat, ami eddig megbújt a levelek között, ami nem csoda, hiszen a sok eső mellett, nem szaladgálok a tökök közt. A sár vastagon állt rajtuk, mutatva hogy volt az éjjel is rendesen csapadék. Lassan besétáltam, a lassúság oka, hogy egyre nehezebb lett a cipőm, minden lépésnél. A kert végénél lekapartam a nagyja sarat a két tökről, hiszen a talajra még szükség lesz jövőre is. Nagyon kicsit lemostam őket és az előre odavitt tálba kerültek. A járdánál az ajtó előtt átváltottam mezítlábasra, zokni maradt és bevonultam a konyhába. Itt indul a recept:

Átmostam a kezeimet, majd a tököket újra. A kicsit hosszúkásra szeleteltem és vékonyan megsóztam, csak úgy héjasan. A nagyot is slégre vágtam, de neki ki kellett venni a magos részéből is, kicsit öregkora miatt. Ő is kapott sót. Hagytam őket pihenni és ezalatt a cipőmet szabadítottam meg a sárrétegtől. Mire végeztem, már a tökszeletek is engedtek egy kevés levet, és sokkal lazábbnak tűntek. Innen már a szokásos menet jött. Nem mostam le, csak a levét öntöttem le, de nem tettem a tojásba sót. Lisztbe, tojásba és prézlibe fürdettem a szeleteket és mentek a forró olajba. Feltétnek is jó, de vacsorára is megfelel.

 A készről nincsenek fotók, valahogy elmaradt, nem is jutott eszembe. A mennyiséget nem lehet meghatározni ezeknél, mert ha szereti a család több is elfogy, mint ez a mennyiség, és persze a cukkinik nagysága a döntő. Ezek karikázva nagyon apró szelteket adtak volna ki. Ha kicsit ferdén szeleteljük, gyorsabban haladunk.

Jó étvágyat!