2013. június 19., szerda

Meggyleves

Itt a nyár, és vele a különböző friss dolgok. Ezek a hétköznapi receptek, amiket szinte mindenki megfőz, legalább a szezonban. Én később is szívesen fogyasztom. Jöhetnek a különféle levesek. Párat kiveszek a napi menükből és felrakom.





Szükséges:
  • meggy
  • kispohár tejföl
  • édesítő(cukor)
  • 1 kanál liszt (vagy vanília pudingpor)

Én kimagozom a meggyet a leveshez, de általában egész szeműből készül. Megmosom, kimagozom és kevés vízzel felöntve főzöm. Kevés édesítőt is teszek bele, de sót is. Amíg puhul a tejfölt a liszttel összekeverem csomómentesre, ha szükséges kevés vizet is adok hozzá. Amikor van itthon vanília pudingpor, az is tökéletesen megfelel helyette, de a mennyiséggel óvatosan, mert nem szósz lesz.
A tűzön lassan kevergetve hozzáadagolom a tejfölös keveréket. Ha szükséges még adok hozzá forró vizet főzés közben. Édesítem a kevergetés közben.
Hidegen tálalva az igazi, nyári finomság.
A képen a hűtőből elővett málnából is szórtam egy keveset a levesbe, nkem nagyon ízlett hidegen.

2013. június 16., vasárnap

Töltött csirke


Szükséges:
1 csirke
Töltelékhez:
  • 2 zsemle
  • petrezselyemzöld
  • 1 kisebb vöröshagyma
  • Só vagy ételízesítő
  • csípet bors, ha szeretjük
  • egy kanál étolaj
  • 2 tojás
Páchoz:
  • étolaj
  • ételízesítő
  • fokhagyma

Az egész csirkét megszabadítjuk az aprólékától, fej, nyak, láb, belsőrészek. Ezeket felhasználjuk valami máshoz(húsleves).
Este bepácoljuk a csirkét, vagy legalább egy órával előbb. A fokhagymát pépesítjük és az olajba tesszük. Fűszerezzük vagy ételízesítővel, vagy magunk keverünk bele tetszőleges kutyulékot.
A csirkére kenjük, és ha időnk engedi akkor néha a tála aljára összegyűlő páccal átkenjük többször.

Elkészítjük a tölteléket. A zsemléket vízbe áztatjuk, majd kicsavarjuk. A zöldség zöldjét apróra vágjuk. A vöröshagymát felkockázzuk nagyon apróra és megpirítjuk az olajon. A kicsavart zsömlét is rádobjuk és kicsit dinszteljük tovább. Megszórjuk a fűszerekkel és egy picit hagyjuk hűlni. Ha langyos, hozzáadjuk a két tojást és a petrezselyemzöldet. Ha szeretjük a csirke mája is belemehet, apróra vágva. Az egészet összekeverjük és beletöltjük a csirke hasába. Ha van kedvünk, akkor a bőrét kicsit megmozgatva oda is tehetünk belőle. A mi ebédünkbe csak a hasába került.
Beültetjük a tepsibe és lefedjük fóliával, vagy sütőpapírral. Fél óra múlva belesünk és a fóliát megemelve tűpróbát csinálunk. A csirke nagyságától függ a sütési idő, ha szükséges a páccal picit meglocsoljuk. Ha a melle puha akkor levesszük a fóliát és pirosra sütjük. A töltelék eleve párolt, biztos nem lesz nyers.
Burgonyapürével tálaljuk. Hozzá lehet saláta, de ilyen remek időbe a kovászos uborka is megfelel.

2013. június 11., kedd

Vadvirágok II

Még egy kis összevisszaság az évszak színeiből. Ez az utolsó mert a recepteket is fel kellene rakni, de az idő.....

 


Nem is tudom, így nem igazán jöttek be a képek, mintha életlenek lennének, vagy a lekicsinyítés... mindegy...

2013. június 10., hétfő

Vadvirágok I



 



Mindenféle amit a természet hozott létere. Nincs színezve díszesítve, csak a maga szerénységében jelenik meg.

2013. június 9., vasárnap

Hétvégi séta vadvirágai

Valahol ez is recept, végy egy kerékpárt és pattanj fel rá. Menj ki a
természetbe hogy pihent erővel és
kisimult idegekkel kezdd az új hetet. Megéri az a kis plusz fáradtság.

2013. június 3., hétfő

Cseresznyés pite II.


Kezdjük a szezonális recepteket felrakni. Amit ilyenkor lehet sütni, cseresznyeérés idején, később a többi gyümölcs következik.
A cseresznyés pite felkerült tavaly kelt tésztával, de most egy sütőporos változatban készült.Szükséges egy tepsihez:
1 sütőpor,
tej,
liszt(kb fél kiló),
só,
cukor,
vaníliás cukor,
pár kanál olaj,
pár tojás
cseresznye(később megy is jó ,de azt édesebben kell)

A tojásokat szétválasztjuk. Itt hat darabot használtunk fel az egy tepsihez. A sárgáját összekeverjük egy csípet sóval, és valamennyi édesítővel(vagy cukorral), a vaníliás cukrot is beleszórjuk, de ha elmarad senki nem veszi észre. A lisztet és a sütőport elkeverjük és a tojássárgájához adjuk. Nem szoktuk mérni a lisztet, inkább csak gondolomra. Kevés tejet adunk hozzá, hogy egy laza masszát kapjunk, és egy kanál étolajat is belekeverünk. Amikor már együtt van az alapanyag bekeverve, akkor a tojásfehérjét verjük kemény habbá, egy-két csepp citromlével, vagy végső esetben két csepp ecet is megteszi. Teszünk bele egy kevés édesítőt vagy cukrot.
Hozzáadjuk a bekevert tésztához.
A tepsit kicsit megkenjük olajjal és vékonyan megszórjuk liszttel. A masszát beleterítjük a tepsibe, kicsit elsimítjuk a tetejét.
A cseresznyét kimagozzuk, ha  lehet pár órával előbb, vagy este és kicsit édesítve hagyjuk pihenni, hogy kiadja a levét. Az édesítésnél óvatosabban mint a meggynél, hiszen nem olyan savanyú. Kicsavarjuk az engedett levéből és rászórjuk a tepsiben levő masszára. Ha nem volt időnk pihentetni a cseresznyét, akkor a szemeket egy kicsit rázzuk össze liszttel, hogy a leve ne áztassa el a tésztát. Ha leterítettük, mehet a sütőbe, csak akkor nyomkodjuk lentebb a gyümölcsöt, ha gyanús hogy nem süllyed a tésztába. Türelmesen sütjük tűpróbáig, addigra szép aranyló barna lesz a teteje. Kicsit hagyjuk hűlni, szeletelés előtt.

Nem kell megszórni semmivel, mutatós a maga természetes színében, a cseresznyedekorációval. Esetleg szeletelt pite mellé. a tálcára pár szem száras cseresznyét teszünk, megmosva és leszárítva.
A felszeletelt fotók lemaradtak, mert sütés után lekaptam, de később elfelejtetettem.
A kimaradt cseresznye leve mehet a gyümölcslevesbe legközelebb, vagy felforralva és üvegbe rakva szörpnek, ha már mostanában ilyen hűvös a nyár. Normálisan a hűtőből is elfogy üdítőnek, egy kis ásványvízzel, vagy tiszta vízzel.


2013. május 31., péntek

Vihar után

 Egy kis ijesztgetés ma délután. A vihar kezd elvonulni és már látszik a világosság is. Rendes égiháború volt, zenével és csapadékkal.
Ez már utána van, ráérősen kerestem valami témát és megcsillant a lehetőség.

2013. május 22., szerda

Szamóca szedési recept

Szamóca a tányérkán, kis dekorációval.

Ebbe az esős időben írok egy kis eper receptet. Ha folyton esik, akkor esernyőt is tegyünk a fejünk fölé, és tartjuk a harmadik kezünkkel, esetleg a fogainkkal. Egy guruló esernyő is megteszi(majd ha feltalálják).
 Kezdésnek a ruha az eper szedéshez. Ha lehet vízálló legyen és feltétlenül zárt cipő, mert ez hideg eső. Most ne nosztalgiázzunk a langyos esőkön, fogadjuk el ami van. Ha beöltöztünk akkor kezdhetjük is a hajolgatást, most a térdelést mellőzzük. Hajolgatás közbe minden szem szamóca egyszínű nagyjából, a talajjal ahol terem. Az eső ráverte a földet, tehát csak tippeljük nagyság alapján, hogy melyik az érett. Tapintani nem kell, mert az hamis eredményt ad. 
Mire a szemünk kiesik, hogy az áttetsző pirosságú szemeket leszedjük, megtelik a tál. Mi pedig kezdünk hasonlítani, azokhoz a bizonyos négylábúakhoz akik szeretnek turkálni. A kezünk fekete(ha a talaj feketeföld) és rettenetesen sáros. Ha egy kicsit fölhúztuk a ruhaujját akkor nem terjed tovább. A lábunk nehéz, mert a talaj egy részét a talpunkra szedtük. Ha besétálunk a tállal, a lábbelit felejtsük kívül, de ha van kerti csap, okosabb ott kezdeni a munkát. Lerakjuk a tálat, mellé egy hasonló nagyságút és teleengedjük vízzel. Jobbra dobjuk az epret a két tál között, vízcsere és vissza. Ezt addig játsszuk míg nem lesz tiszta a víz. Praktikus a világos tál.
Ha tiszta a víz az utolsónál leszedjük a szárat is. Ekkorra már kimérgeskedtük magunkat a félérett szemek miatt. Azok világítanak, a túlérettek meg szétfolytak a vízbe. Ha lehet ne vágjuk az egészet a kukába, ennyi munka után. Ráadásul lehet hogy, ebbe az évbe többször lesz ilyen eprészés.
  A tiszta epret elhelyezzük az asztalon kezdésnek(vagy a hűtőbe, ha később szaporodik a család). Tovább semmi dolgunk, az eper elfogy észrevétlenül. Éppen ezért gyorsan szedjünk pár pirosabbat egy kistányérra, amit majd elfogyasztunk. Finom natúran is, de előtte a fényképezőgépet is a kezünkbe vehetjük és megörökítjük. Ha azt szeretnénk pirosabbak legyenek a szemek, tegyünk a tányérra fehéret. Tejszínhab (itt csak tejföl volt a kezem ügyében) és lehet fotózni. Utólag a képet körbevágjuk, hogy az ujjaink ne szerepeljenek és azért is, mert a fáradt igyekezettel a fotómasina zsinórja is belógott.
Jó étvágyat!

2013. május 20., hétfő

Nyári hangulat Pünkösd ünnepén

Ez a pipacs mező a bazsarózsákat helyettesíti.
 
A lilaakác is színesíti a tájat, makrofotóval.

Itt már egy akácerdő látszik, de ez csak fotós trükk, egy kis csoport az egész, nem egy erdő. A tüskéi a fehér akácéval versenyre kelnek, nem bújtam nagyon az ágak közé. 
Távolabbi séta, de nem túl sok kép készült, a cél nem is az volt. A bárányfelhők mégis megállítottak néhány fotóra. A rét nem elég virágos,mert egy részét levágták, benne a színeket, búzavirág, pipacs konkolyt meg összesen egy szálat láttam, de nem bántottam, védett is, és nem is szerettem volna lefeküdni a fűbe egy fotóért. Majd legközelebb... másfelé talán...




2013. május 15., szerda

Színek, fotók

Hangulatjavítás egy kis ennivalóval. Még nem ehető, de néhány nap múlva....
 A bodza már ehető, csak belógott egy kis fölösleges téma, javítani kellett.
 A vadrózsa is igyekszik, de szerintem ráérne még nyílni.

2013. május 14., kedd

2013. május 11., szombat

Bodza virágzás kezdete

Ha már a virágok szezonja van akkor jelzem azoknak, akik messzebb mennek a termésért. A bodza is bontja a szirmait, és lassan lehet szedni.
A bodza virága is praktikus palacsintatésztába mártva és megsütve, de a téli szükségleteket is most lehet elrakni. A bodzaszörp  és tea  egészséges és finom téli ital. A szárításra most az idő is kedvez, csak esténként kell bevinni a szabad levegőről.
Hogy hova tűnik el a polcról később a szörp, az egy rejtély, olyan rövid ideig van a hűtő ajtaján a szörpös üveg. Nem panasz, hiszen egészséges és kedvelem is.
A zsenge mentalevelekből már lehet egy kis frissítő italt készíteni, mert ebbe az évbe az is korán kihajtott.

2013. május 9., csütörtök

Akácvirág palacsintatésztában


A virágok némelyike étkezésre is felhasználható, és a gyerekek is szívesen fogyasszák. Most az akácfa virágzik, és ha idejébe szedünk belőle, elkészíthetjük, édesség helyett. Ha még nincsenek nagyon kinyílva, akkor a legjobbak. Azért a környezetét is nézzük meg, nagy forgalmú utak szélén ne szedjük. A szántóknál is figyeljük meg a közeli növényzetet, hogy ne a gyomirtós parcella mellől szedjük. Legjobb lenne apró kis erdőben, vagy kis füves tisztáson szedni, de ez nem mindenkinek van a környezetében. Belenézünk a virágokba, hogy a rovarok nem kezdtek e lakmározni és bódultan heverésznek. Ha tiszta akkor már csak a mosás lesz hátra.
Palacsinta tésztát készítünk:
Liszt, tojás, csípet só, tej,
Lehet egyenként belemártogatni a száránál fogva, de ez elég lassú és a végén sok virág a tésztába marad.
Ha leszedjük a virágokat és belekeverjük a palacsintatésztába sokkal gyorsabb lesz. Kisütjük forró olajba és megkóstoljuk. Ha nem elég édes akkor porcukorral megszórjuk, vagy egy kis mézet adunk mellé. Bele lehet keverni a tésztába is az édesítőszert, de akkor kicsit nehezebb a sütése. Én nem szoktam, mert annyira édesíti be mindenki amennyire szereti.  Kellemes kis desszertkülönlegesség az egyedi aromával. Tálaláshoz pár mosott és leszárított natúr virágot is szórhatunk köré, mindig eltűnik a dekoráció fogyasztás közben.

Az akácfa virága még sok egyébre is felhasználható, télire lehet szárítani teának.
Apránként leírom a többit is.

2013. április 29., hétfő

Sült oldalas tepsis krumplival

Sok leírás nem is kell ehhez a recepthez. A mennyiséget nem írom le, hiszen ki milyen étvággyal rendelkezik.
 Szükséges: sertés oldalas (lehet fiatal malac is), burgonya köretnek,
 Fűszerek: só, bors, fokhagyma (ha szeretjük, lehet vöröshagymát is rakni a krumpli mellé a tepsibe)   
Az oldalast feldaraboljuk, ha lehet a kezünket nem vágjuk hozzá, egy kicsit sem. Ha a hentesnél vesszük, akkor nem árt ha a csontokat ő vágja át, nekünk csak a hús marad. Általában két csontot hagyunk egy szeletbe, de ez az oldalas hosszától  függ. Gyengéden megsózzuk. A felkarikázott krumplit a tepsibe terítjük, közbe fűszerezzük a rétegeket. A tetejére ültetjük az oldalasokat, megborsozzuk egy kicsit és lefóliázva mehet a sütőbe.
Mikor csaknem puha a hús és a krumpli is, a fóliát levesszük és sütjük tovább pirosra. Mielőtt teljesen kész, egy kevés fokhagymát is szórunk mellé, vagy rá. Tálaláskor a krumplit tányérra halmozzuk és mellétesszük az oldalas szeleteket. Ilyenkor jó hozzá a friss saláta. Itt pár kocka vékony szalonna is van mellérakva, de azt nem az ebédhez adtam fel.

2013. április 28., vasárnap

Kerti újdonságok

 Itt  a sárgabarackdzsem látható előnézetben. Még párszor kint alszik, mire üvegbe kerül. Reménykedek, mert az utóbbi évekbe nagyon kevés lett, elrakni nem is kellett. Most a kajszi is ígér, a későiek még nem nagyon látszanak. A kis barackok egészségesnek tűnnek, bár az egyik már látszik, hogy lehullik. Ennyit el se bírna az az ág.

A borsikafű siet virágozni, mert neki a következő hó előtt az utódot fel is kell nevelni, hogy én kedvemre fűszerezzek. Nem volt a tervbe, hogy ő is idekerül az oldalra, csak olyan magányos volt a barack, hogy hozzátettem.

2013. április 27., szombat

Itt a május szépségei

 Az orgona pillanatok alatt kinyílt, hiszen most volt a tél és a hó nem túl régen. Az illata feledteti, hogy áprilist írunk. A nyári égbolt alatt hálás fotótéma.
 A gyöngyvirág se akart kimaradni, bemutatta, hogy tud ő sietni, ha kedve van. Itt egy kis grafikai trükkel az utolsó tulipánokból került egy szál mellé. A többi már megcsúnyult, végzett a tavaszi szépségével.







Egy lepke a nagy hőségtől ellustulva, ezért megengedte, hogy közelebb menjek. A fehérek pedig leléptek, hiába próbáltam becserkészni őket

A gomba is kibújt a fűben, hogy ehető lenne azt kétlem. Nem is megenni szeretném, csak lefotózni.

2013. április 14., vasárnap

Tavasz a természetben

A kertekből már lett egy kis ismertetés berakva fotókkal. Most azok a képek következnek, amelyek nem köthetők közvetlenül a kertekhez. Azért előfordulnak gyom formájában, de sokszor észre se vesszük őket, mert nagyon aprók.


Szépek és színesek, csak nagyon mélyre kell hajolni értük. Nem csak hajolni, de sokszor le is kell térdelni, hogy felfedezzük a fűbe őket.
A kis kékség szívesen fészkel a kiskertekbe ha hagyják. Ha nincs más, az útszélén, vagy füves kis ligetekbe is megmarad. De a gondozott fák és cserjék mellett is megbújik.

Az ibolya is a mezei fajtából való. Egy régi húsvét emléke, amikor megajándékoztak a tövével. Azóta hol itt, hol ott foglal egy kis helyet magának a kertbe. Költöző növény, maga választja a helyét, néha ugyan tiltakozom ellene, amikor nagyon elszemtelenedik. Most az árnyékos helyen elkésve hozta a virágait.
Egy kis hangulatos kékség zárja be a természet színeit. A felhők egyformák és mégis mindig mást mutatnak. Soha nincs két egyforma, az csak a látszat. 

2013. április 13., szombat

Tavaszodik a kertekben

 Pár kis kerti vendég ami a tavaszt idézi elénk. A barack virág egy kicsit megfázott, ezt a rozsdás szegély mutatja. Hogy lesz-e rajta valami ezt nem tudom, de igyekszik.
 A rózsaszín jácint dupla szirmokkal büszkélkedik, kicsit fényt kapott a fotó,  de már sötét van, hogy megismételhető legyen.
 Sárga nárcisz is a napfényt idézi elénk.
A kis kék jácint is kinyílt, de elég sápadt a virágja, és elnyílt nagy része. Az ő ideje már letelt.

2013. április 5., péntek

Fűszeres, paradicsomos mártogatós

Mivel a (ketchup) nevével gondjaim vannak és ahogy elnézem az internetes világnak is, nevezzük mártogatósnak.
Ezt a kis mártogatóst(mártást, kecsöpöt) a télire elrakott paradicsomléből hoztam össze. Sokkal könnyebb sűrített paradicsomból, de lassan itt lesz újra a paradicsom és frissből is készülhet.
A paradicsomléről szépen leöntöttem a tetejét és az üveg aljában levőt használtam fel, nem ráztam össze.
Szükséges:
paradicsom lé, vagy sűrített paradicsom, esetleg friss
vöröshagyma, ha van zöldje azzal együtt 
fokhagyma

bors
csípet édesítő(cukor)
tetszőleges fűszerek, amit szeretünk(zöldség zöldje, sárgarépa turmixolva, vagy zellergumó egy darabka, vagy zöldje, esetleg karalábé darabka)
(kis törött paprika se rontja el, akár csípős is lehet)
A paradicsom levem bazsalikom levelekkel volt elrakva, ezért nem említem külön. A vöröshagymát nagyon apróra kockázzuk egy kis hőálló edénybe. ha van hagyma zöld ollóval parányira daraboljuk a többi közé. Ha  zöldségfélét is használunk akkor vagy apróra daraboljuk, vagy turmixoljuk. A fokhagymát is feldaraboljuk vagy préseljük. Hozzáöntjük a paradicsom levet és megsózzuk egy kicsit. Ha télire elrakott, óvatosan, hiszen alapból van benne só. Gyengén megborsozzuk, szájízre, és besűrítjük folyamatos keveréssel. Én erre a célra a mikrót használtam, így nem közbe csinálhattam a dolgom. Ha félkész megkóstoljuk és ha szükséges picit édesítjük. Az időt nem lehet pontosan meghatározni, de néha ránézünk, akkor elég ha öt percekkel indítunk. Ha az állaga a híg palacsintatésztához  hasonlít és puha benne minden akkor kivesszük. Ha darabos maradt ,kicsit lehet botmixerezni(nem oké a helyesírása, de szerintem meg jó), ha a darabosakat turmixoltuk, fölösleges. Én egyiket sem csináltam, annyira apróra vágtam, hogy szétment benne.
Nyáron még különlegesebb a friss paradicsommal és a sokféle fűszernövénnyel.
Sült krumplihoz is adhatjuk kis tálkába mártogatni.
A fotó hát olyan, amilyen...Közbe egy helyen fényt kapott és retusáltam. Ettől kicsit foltos lett a mártás.


2013. március 28., csütörtök

Húsvét


Ebben az évben nagy valószínűséggel fehér húsvét lesz. Sok embernek lesz gondja a hóval, de attól még jól érezheti magát, hogy nem utazik át a fél országon. Nem olyan idő van. Telefonon elérhetjük a számunkra fontos embereket, és a jókívánságokat megosztjuk. Én is hasonlóan teszek. Minden idelátogató vendégemnek nagyon boldog ünnepeket kívánok. A nőneműeknek sok locsolót, a férfiaknak nagyon sok hímes tojást, de a sima piros is kedves ajándék.
              NAGYON BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!

2013. március 26., kedd

,,Fekete karácsony és fehér...''

Nem terveztem már a téli fotókat, de egy kicsit sok lett ez a márciusi hó. A fél ország hó alatt. Ez a bekötőszöveg sem ma íródott, csak folytatom, mert rájöttem, van még tél.
,,Fekete karácsony és fehér húsvét'' lehet hogy ez a közmondás nem alaptalan, bár tavaly nem úgy tűnt. Most behozza a több évi hiányt.
Ezek a varjak sem gondolták a nagy fészekrakás közbe, hogy még jönni fog a tél. Ez a fotó még a tavaszi készülődést mutatja, pedig csak pár nap különbség a képek dátuma közt. Most a fészekrakás helyett a mindennapi falatjukat kell összeszedni.
 Ez a kis hófúvás az ajtóm előtt volt, pedig fedett az a rész. Nem nagyon jó a fotó, de ez még kora reggeli felvétel, csoda hogy sikerült ennyire is.
 A jövendőbeli tujáimat a hó eltemette, pedig már szépen fejlődtek. kicsit  kiszabadítottam őket, jó lenne ha túlélnék. Nem nekik való ez a teher.
 Ez a gif a pontos kora tavaszi helyzetet példázza. A napsütéses kék égbolt is márciusi fotó, a hó pedig grafika, mégis látjuk hogy van. A hóhelyzet elég vacak jelenleg: ,, Nem ette meg a kutya a telet'' tartja a közmondás. Van benne igazság.

2013. március 22., péntek

Sós palacsinta II



Itt sajtos ízesítésű palacsinta lesz az ennivaló. A palacsintatésztát elkészítjük a szokásos módon, és kisütjük.
A tölteléken lesz a hangsúly. A mennyiséget nem írom le, hiszen attól függ, ki milyen vastagon megkenve szereti.
Szükséges a töltelékhez:
tejföl
sajt
fűszerek(só, esetleg bors)
besamel:
liszt
tej
vaj
A lisztből és a tejből és a vajból besamel mártást készítünk(link), és hagyjuk kihűlni. Közben fűszerezzük tetszőlegesen, de hagyhatjuk alapba és majd a sajt íze lesz a domináns.
 A sajtot lereszeljük, a fajtáját mindenki maga dönti el. Azért persze a túl pikáns ízűek és a füstöltek mégsem az igaziak. Bár ha valaki azt szereti akkor... A kihűlt mártásba beleszórjuk a sajtot, ha kell, egy kevés tejfölt is adagolunk hozzá. A palacsintákat vékonyan megtejfölözzük(el is maradhat, ha soványan szeretnénk) majd megkenjük a sajtos mártással. Föltekerjük és sorba rakjuk. Fogyasztás előtt tejföllel picit dekoráljuk és a sütőbe dobjuk egy picit. Ha sietünk a mikró is megfelel a célra. A maradék sajtos mártást az asztalra tesszük, hátha valaki még belemártaná a palacsintákat.
Összerakhatjuk a palacsintákat tortaformába is.
Jó étvágyat


2013. március 19., kedd

Sós palacsinta I





A palacsinta tésztát nem tejjel készítem ehhez, hanem ásványvízzel Régen szódavízzel készítettük, de megfelel az ásványvíz is. A mennyiséget nem íróm le, hiszen alapdolog.
Szükséges:
ásványvíz
liszt
tojás

sütéshez anyag(zsír, olaj)
Összeállítjuk a palacsintatésztát egy habverővel és kisütjük a szokásos módon. Nem esszük meg előre, közben, mert akkor az étkezésnél már nem lesz étvágyunk.
A töltelékéhez felhasználhatunk maradék pörköltet is. Elsősorban csirkehúsból szoktam készíteni, de másikból is finom. A húst kicsontozom a maradékból és ledarálom. Kevés tejföllel lazítom és ha kell, utána fűszerezem. A palacsintákba egy nagy kanállal teszek és négyszögletesre hajtom. Tűzálló edénybe rakom(kis tepsi is jó) pár pötty tejfölt szórok rá, és egy kicsit a sütőbe rakom.
Ha nem maradékból készítjük, akkor ledaráljuk a húst. Egy vöröshagymát felkockázunk és kicsit megpirítunk. Rászórjuk a darált húst és tovább pirítjuk, gyengén fűszerezzük.  A végén egy kis tejföllel lazítjuk és hasonló módon folytatjuk, mint a maradékkal.
Tejföl helyett lazíthatjuk egy kis paradicsomlével is.
Egy leveshez feltálalhatjuk második félének, de megteszi vacsorára is.