Egy kis bejgli. A diós már a fotóra sem jutott, ami azt jelenti, hogy nem jutott eszembe azonnal a fotózás. Csak az ünnep másnapján, délután.
A bejgliről nem sokat lehet mondani, a szokásos kelt tészta (1kg liszt, 1 élesztő, 1 tojás, cukros tej a kelesztéshez, kevés sütőport is szoktam tenni hozzá, só, pici olaj) összeállítom és hagyom kelni! A mákot cukros tejbe felfőzöm, szórok bele reszelt citromhéjat, hagyom kihűlni.
A kelt tésztát vékonyra nyújtva megterítem a mákkal és feltekerem. Tojással megkenem, mehet a sütőbe.
4 megjegyzés:
Asszem, én ma viszem ki a madaraknak a maradék mákosat... anyós cukor nélkülije nem lett annyira kapós.
Csak óvatosan, még meghallja! Lefagyasztható különben, de én se szívesen rakom be.
Tudja Ő is, hogy nem lett olyan, mint szokott... nem önszántából nem tett bele cukrot, hanem külső nyomásra... de legalább a másik sütije elfogyott, meg a sajtos akármije is.
Akkor nincsen harag belőle...
Megjegyzés küldése